Kiss Dávid, a Bán, S. Szabó & Partners ügyvédi iroda szakértője az MTI kérdésére pénteken azt mondta, hogy az Európai Bizottság gyakorlata alapján nagy valószínűséggel a bizottság elfogadja a Malév jelenlegi helyzetét, és eltekint attól, hogy a magyar állam visszafizettesse a légitársasággal, illetve a légitársaság visszafizesse a tiltott állami támogatást. A korábbi tájékoztatás szerint ennek összege 70-100 milliárd forint körül lenne.

A szakértő véleményét arra alapozza, hogy a tevékenység beszüntetésével a tiltott állami támogatásban részesített piaci szereplő kikerült a piacról, így a bizottság úgy ítélheti meg, hogy helyreállt a piaci verseny.

Kiss Dávid arról is beszélt, hogy egy állami tulajdonú új légitársaság létrehozása, különösen ha vállalkozóval együtt alakulna, nem ellentétes az EU szabályaival, de a tevékenységét már nem lehetne állami pénzből finanszírozni. Arra külön felhívta a figyelmet, hogy a csődbe ment társaság vagyonelemei csak piaci áron kerülhetnek, ha kerülnek az új légitársasághoz, mert különben a tiltott állami támogatás visszafizetési kötelezettségét kiterjesztik az új légitársaságra, mint az előző jogutódjára.

Azzal, hogy a Malévnak be kell szüntetnie a működését, jelentősen veszít a még a megmaradt értékeiből. A helyes megoldás az időben felismert csődvédelem lett volna - vélekedett az Indexnek Aszódi Ilona csődjogász. A csődvédelem külföldön is egy ismert és elfogadott forma, ilyenkor 60 - vagy bizonyos esetekben 120 napig mentesül a kifizetések alól a vállalat, és így a veszteségek minimalizálásával hajthatott volna végre reorganizációt.

Külföldön nem foglalkoznak azzal, hogy a magyar állam stratégiailag kiemelt gazdálkodó szervezetnek tekinti a Malévet, a csődvédelem viszont nemzetközileg is érthető dolog. De már ezzel is elkéstek, az, hogy nem működik tovább a cég, a lehető legrosszabb megoldás- tette hozzá.