A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

Bűncselekmény gyanújának hiányában utasította vissza nyáron a Budapesti Rendőr-főkapitányság a nyomozást egy vélt 250 millió forintos csalás ügyében, amelyet a feljelentés szerint a Budapesti Vegyi Művek (BVM) Zrt. illatos úti telephelyének felhasználásával, az azon levő nagyjából 450 millió forint értékű fémhulladékkal követtek el. A nyomozás visszautasítását követően a főügyészségnél landolt a feljelentés. Az ügyészség mégis elkezdte a vizsgálatot, nem mellesleg a rendőrség illetékes osztályát utasította a nyomozás lefolytatásra, azt, amelyik visszautasította a vizsgálatot.

Valami van, de nem az igazi

A feljelentés szerint a Team BVM Kft. megegyezett egy fémhulladék-hasznosító céggel (kérésére nem közöljük a nevét) a telek hulladékmentesítéséről, úgy, hogy a Team BVM nem rendelkezett tulajdonjoggal a telken − tételesen a fémhulladék tulajdonjogával sem. A hulladékot 250 millió forint vételárelőlegért értékesítette a Team BVM, amit a hulladékhasznosító átutalt, a megállapodás szerint a telek "kitisztítása" után számoltak volna el, ám később a hulladékfeldolgozónak is "leesett", hogy a Team BVM-nek nem lett volna joga megállapodni vele, nem került birtokon belül a telken.

A rendőrség szerint hibás volt a feljelentés, nem arról szólt, ami történt valójában és a 250 milliós kár 30 millióra redukálódott, mert a Team BVM 220 milliót visszautalt. A feljelentés arról szólt, hogy a Team BVM nem rendelkezett tulajdonjoggal az Illatos úti telken, miközben a terület megtisztításáról szóló megállapodás arról szólt, hogy az ott levő hulladék tulajdonjogával bír. A rendőrség mondvacsinált ürüggyel utasította vissza a feljelentést (vélhetően az ügyészség ezért is karolta fel az ügyet) − hivatalból is meg kellett volna indítania a vizsgálatot. A nyomozás tényét a főügyészség is megerősítette lapunknak, ám további kérdéseinkre a folyamatban levő ügy miatt nem kívánt válaszolni a szervezet sajtóosztálya.

Az Illatos úti telek kálváriája 2010 végén kezdődött, amikor az ÁFI Felszámoló és Vagyonkezelő Zrt. mint a BVM Zrt. felszámolója többéves próbálkozás után értékesítette a területet, nagyjából 300 millió forint készpénzért és valamivel kevesebb mint 1 milliárd forint további tőkebefektetésért. A nyertes Árkád Nyíregyháza Kft. így összesen 1,23 milliárd forintot kívánt költeni a telekre − mindhiába. (A 2010-es pályázat megnyerése óta képtelen birtokon belülre kerülni. A telken víztisztító kutakat kell működtetni az évek során elszennyeződött talaj megtisztítása érdekében, illetve a BVM egykori működéséből fakadó rendkívül veszélyes hulladéktól kell kármentesíteni a területet.)

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) − mint látszólag harmadik, kívülálló szereplő − szó szerint (természetesen a jog lehetséges eszközével) több hónapja hátráltatja az Árkád Nyíregyházát a felszámolóval való szerződéskötésben. Az NFÜ úgy került a képbe, hogy a BVM a csődje előtt 1,4 milliárd forint uniós forrást kapott a területi rekultivációhoz, környezeti károk helyreállításához, amit nem költött el maradéktalanul a célra − az NFÜ feltételezése szerint. Ezért indoklás nélkül vonta meg a hozzájárulását az Árkád Nyíregyháza ÁFI-val kötendő adásvételi szerződéséhez. (Később azzal indokolt, hogy az Árkád nem elég tőkeerős a terület kármentesítéséhez, amire az Árkád felmutatta a megfelelő tőkehátteret.) Az NFÜ szabálytalansági eljárást indított, amely több hónapja folyik − valójában azonban a telek gondnokai szerint valós, technikai vizsgálatokért nem törik magukat össze a szakemberek, inkább csak a hozzáférhető fémhulladékok tünedeznek el éjszakánként, nyilvánvalóan nem hatósági közreműködéssel. (Az Árkád és az NFÜ perben állnak, a következő tárgyalás, amelyre Petykó Zoltán NFÜ-elnököt is beidézték tanúnak, október 17-én lesz.)

Kármentesíthetetlenkedés

Miközben az NFÜ-vizsgálat miatt az eredményes pályázat óta is tovább rohad a telken levő veszélyes hulladék és az Árkád képtelen nekilátni a környezeti kármentesítésnek és az ingatlan fejlesztésének, hulladékzsonglőrök estek neki a teleknek. (A környezetvédelmi szakemberek szerint valóságos vegyi környezetszennyezési bombán csücsül a kerület, ami nemcsak az Illatos útra, hanem a kerület összes ingatlanára kihathat a talajvíz elszennyeződése miatt. Az egyik szakember lapunknak azt mondta, nem venne a kerületben ingatlant.) Kérdés, véletlenül neszelték-e meg a fémhulladék-feldolgozók a jó üzletet, hiszen a telken levő, nagyjából 450 millió forint értékű acél- és színesfém-hulladék évek óta ott van. Mégis azt követően jelentek meg, hogy az NFÜ megakasztotta az ügyletet.

Az NFÜ korábban sem nem titkolta (lapunknak), hogy vizsgálják a telek tulajdonjogi státusát és jó megoldásnak tartanák, ha a telket állami tulajdonba vennék. Erről Petykó Zoltán elnök beszélt a szervezet egyik rendezvényén. Lapunk ismét megkereste az NFÜ-t, hogy sikerült-e válaszokat találni az Illatos úti telek jogi státusára, illetve tart-e még a telken a szabálytalansági vizsgálat. Két kurta választ kaptunk. Egyrészt tart, másrészt a BVM-telek soha nem volt az NFÜ tulajdona.

Pedig a telekkel ügyesen lehetne játszani, ha állami tulajdonba kerülne, például újabb uniós forrásokat lehetne felvenni a terület megtisztítására, illetve a vízbázis és a telek rekultivációjára. Ezt minden bizonnyal az NFÜ tudja a legprecízebben. Kérdés, mit keresnek a hulladékzsonglőrök a telek körül, ha az állam sem járna rosszul a területtel. Ezt az ügyészségi vizsgálatnak kell kiderítenie.

Kiöntik a gyereket a fürdővízzel

Azzal, hogy az NFÜ (mint uniós projektek felügyelője) nem járult hozzá az Árkád és a felszámoló közti adásvételi szerződés megkötéséhez, lelassította az Illatos úti telek tulajdonosváltását és a terület egyre sürgetőbb kármentesítését, éppen abban az időben, amikor a BVM-telken levő vállalkozások egyikének (több is van, hiszen az iparterület több vállalkozásnak adott helyet a BVM csődje előtt is), a Vinylchem Kft.-nek eszébe jutott, hogy mégiscsak élne elővásárlási jogával, amit nem tett meg az utolsó pályázati kiíráskor sem. A cég jelezte, hogy nem ő felejtett el élni a joggal, hanem őt felejtették el megkérdezni, élne-e a jogával. Erről azonban később kiderült, hogy nem így volt. Így a Vinyl mégsem került birtokon belülre, pedig az elővásárlási opciójára kötött megállapodást a BVM Teammel, hogy amit megszerez, azt tovább is adja neki. Ez teremtett volna jogalapot a BVM Teamnek a fémhulladék eladására és a vételárelőleg elkérésére, amely nem mellesleg nagyjából annyi pénz volt, amennyi a felszámolás alatt levő BVM Zrt. telekár készpénzhányada.

A Team BVM-nek a múlt év elején még a Bács-Plasztik Kereskedőház Kft. is a tulajdonosa volt, ma már nincs a tulajdonosok között. A Bács-Plasztik közvetve Halász Istvánhoz, Kunbaja egykori polgármesteréhez (feleségén keresztül) köthető. Neve a német szemétbálák ügyében híresült el. Bár lapunknak annak idején letagadta, hogy köze lenne az Illatos úti telek "kitakarításához", mégis a rendőrségen, majd az ügyészségen landolt feljelentés szerint többedmagával Halász vezette körbe a feljelentést tett fémhulladék-feldolgozó céget a telken mint a Team BVM megbízottja. (Szó sem volt a vegyi anyagok eltakarításáról.) Ekkor lényegében Halász eladta a 450 millió forint értékű fémet 250 millió forint vételárelőlegért − bár voltak a szerződésben gátak a törvényesség kedvéért.

Kérdés, hogyan került volna ezek után a telek veszélyes hulladékostul vissza az államhoz. Erről lapunknak sokan sokfélét nyilatkoztak − név nélkül − és mindenki egy-egy prekoncepcióval állt elő. Mindegyik logikus és egyszerűnek tűnt, a kulcs minden esetben az NFÜ szabálytalansági eljárásának vége volt, ám mivel senki sem tudta hivatalosan megerősíteni a hivatkozási alapokat, így az csak spekuláció, jogilag vitatható lenne. Abban viszont mindenki egyetértett, hogy a telek kitisztítása aligha halogatható tovább.