A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Bár az Orbán-kormány és a Magyar Bankszövetség között tavaly decemberben megszületett megállapodás szerint a bankok a 170 ezer végtörlesztő után keletkezett 370,165 milliárd forint veszteségük 30 százalékát a 2011-re bevallott banki különadóból levonhatják, a pénzintézeteknek aligha sikerül a teljes, 111,05 milliárd forintot visszaigényelniük − derült ki a lapunknak adott banki válaszokból, vagyis a veszteség az eredetileg tervezettnél kisebb arányban sújtja az államot.

Egyrészt vannak olyan kisebb bankok, illetve a jelzálog-hitelezésre specializálódott hitelintézetek, amelyek méretükhöz képest jelentős lakossági devizahitel-állománnyal rendelkeztek, így a végtörlesztési veszteség teljes összegét nem tudják leírni a bankadó mértékéből. Esetükben az sem jelent segítséget, hogy a megállapodás szerint amennyiben maga a hitelező a különadó terhére nem tudja teljes mértékben elszámolni a kedvezményes végtörlesztési árfolyam alkalmazásából eredő vesztesége 30 százalékát, akkor azt a vele összevont alapú, felügyelet hatálya alá tartozó bármely más hitelező érvényesítheti.

A nagyobb bankok esetében amiatt csúszhat el a visszaírás, hogy az eredetileg számított 20 százalék helyett a végtörlesztett devizahitel-állomány 23,3 százalékát fizették be az ügyfelek, ám ez bankonként igen komolyan eltért. A lapunknak nyilatkozó bankok közül az MKB-nál elég volt a bankadó összege a veszteség leírására. A CIB-nél a 36,8 milliárd forintos veszteség 30 százalékának leírása a bankadó 90 százalékát teszi ki. Ennél is szűkösebben jön ki a Budapest Bank: csoportszinten a társaság 4,7 milliárdos bankadó-fizetési kötelezettségéből a veszteségelszámolás után 220 millió forintnyi befizetési kötelezettség maradt. Nem járt ilyen jól az Erste Bank: a társaság végtörlesztési veszteségeinek 30 százalékát nem fedezi a bankadó összege.