A magyar válságkezelés európai uniós összevetésben biztató eredményeket hozott. Miközben az első negyedévben a gazdaság Magyarországon 1,9 százalékkal növekedett, az uniós átlag 0,4 százalékos visszaesést mutat, az eurózóna országai pedig 0,6 százalékkal zsugorodtak - jegyezte meg.

Varga Mihály szerint a következő hónapokban a gazdaságok teljesítményét nagymértékben befolyásolni fogja az átoltottság szintje. "Ebben uniós mezőnyben Magyarország szintén nem áll rosszul, helyes volt a kormány azon döntése, hogy nem csak az uniós vakcinabeszerzésre támaszkodott".

Kapcsolódó

Helyesnek bizonyult az a stratégia, hogy a versenyképesség javítására helyezték a hangsúlyt. Magyarország 27 százalékos beruházási rátája uniós szinten dobogósnak számít. A tárcavezető előadásában többször utalt arra, hogy a korábbi innovatív fejlesztéseknek - gazdaságfehérítő intézkedések, például online kasszák - köszönhetően a minisztérium napi szinten rálát a gazdaságra, egy indexen keresztül hetente elemzik a folyamatokat. Ebből az látszik, hogy a kiskereskedelem forgalma április-májusban "erős lendületet produkált", továbbá a vendéglátás forgalma is kezd a 2019-es állapothoz visszazárkózni.

A jövő évi költségvetés-tervezetben 7300 milliárd forintot, a GDP 13 százalékát kitevő összeget csoportosít a kormány a gazdaság újraindítására. Továbbá rámutatott arra: a gazdasági támogatások terén el kell mozdulni a célzott segítség irányába, főleg azon ágazatok támogatására van szükség, amelyek lassabban tudnak visszatérni a növekedéshez. A magyar hiány- és adósságmutató európai viszonylatban nem lóg ki a sorból. Aláhúzta: a 2008-as válság tanulsága az volt, hogy túl gyorsan nem célszerű visszazárni a költségvetési ösztönzőket, ez ugyanis a növekedést visszafogja és munkahelyek megszűnését eredményezi.