A kormány a parlamentnek beterjesztette az idei költségvetés harmadik módosítását - ezzel a kabinet tartja a tavalyi ütemet, amikor is közel minden hónapra jutott egy plusz törvényjavaslat. Az idei első két módosítás az E.On gázüzletágának megvásárlásával kapcsolatos felhatalmazásokat tartalmazza, ám a mostani módosítás a korábbi 841 milliárd forintról 871 milliárdra növeli a költségvetési hiányt. Ugyanakkor mivel államháztartáson belüli tranzakcióról van szó, az uniós eredményszemléletű  szemléletű államháztartási hiány nem nem változik.

A mostani törvényjavaslat egyben Varga Mihály első költségvetési módosítása - ám a látszat csal: a Költségvetési Tanács véleményéből kiderül, hogy a javaslat már március elsején kész volt, amikor még Matolcsy György volt a nemzetgazdasági miniszter, így nem történt más mint Varga megörökölte Matolcsy szellemi gyermekét. A KT véleménye szerint a javaslat a 30 milliárd forintos költségvetési hiánynövelés ellenére nem növeli az államadósságot, így az ügylettel kapcsolatban nincs kifogásuk. A KT két tagja  - Domokos László ÁSZ-elnök, illetve Kovács Árpád KT-elnök által jegyzet levélben finoman rosszallását fejezte ki a büdzsé gyakori módosítása miatt. A levélről hiányzik a harmadik KT tag az MNB elnökének aláírása, ugyanis vélhetően Simor András megbízatása már lejárt, Matolcsy György pedig még nem foglalta el a helyét az KT-ben, egyébként is furán vette ki volna ha vezetésével kidolgozott javaslatot véleményezte volna.

A benyújtott törvényjavaslat szerint a már többször módosított büdzsé "több ponton módosításra szorul, tekintettel a hatálybalépés óta meghozott döntésekre és a törvény alkalmazása során felmerült pontosítási igényekre."

A legnagyobb kiadási tétel az 5000 fő feletti önkormányzatok adósságkonszolidációjához kapcsolódó 20 milliárd forintos kiadás. További 9,5 milliárd forintot kap az emberi erőforrás tárca az önkormányzatoktól átvett kórházak, egészségügyi intézmények volt adósságának a rendezésére. A javaslat felhívja a figyelmet, hogy a 29,5 milliárdos átcsoportosítással nem nő az államadósság - hisz az eddig is állami körön belül volt, ráadásul az uniós elszámolásban fontos hiánymutatót sem.

További 10 milliárd forintot pedig a minimálbér emelésének kompenzációjára kap a Nemzeti Foglakoztatási Alap (NFA) - amely azt pénz tovább oszthatja a cégeknek, így az eredeti 10 milliárd forinttal szemben már 20 milliárdot költhet az NFA a minimálbér-emelés kompenzálására. Ez a költségvetési átcsoportosítás nullszaldós, ugyanis a közszféra bérpomzeciójára elkülönített 89 milliárd forintból 10 milliárd megmarad - ezt a pénzt kaphatja meg a foglakoztatási alap és így a vállalkozások.

A költségvetés módosítása megemlíti az energiahivatal névváltoztatását is: a Magyar Energia és Közmű-szabályozási Hivatal 4,7 milliárd forintos költségvetése az eddigi fejlesztési tárcától az országgyűléshez kerül, a névváltoztatás a költségvetés szempontjából egyenlegsemleges, ugyanis az eddigi költségvetési évi 4,7 milliárdos kiadással számolt.