A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke
Valóra vált, amitől a gyorsjelentési szezon kezdete előtt egyre jobban kezdtek félni a piacok: valóban gyalázatosak az amerikai vállalatokról érkező eredmények. Ez ugyan nem volt váratlan, hiszen már kora ősszel is a globális növekedéssel kapcsolatos félelmek voltak erősebbek a Federal Reserve és az ECB monetáris lazításai feletti örömnél (igaz, a részvényárfolyamok éppen ezek előzetes beárazása miatt emelkedtek nyár közepe óta megszakítás nélkül). A szeptemberben a FedEx profitfigyelmeztetésével kezdődött warningáradat nem maradt abba, csak az utóbbi néhány napban a hosszú távú gazdasági ciklusoktól függő vegyipari DuPont, a nehézgépgyártó Caterpillar, a logisztikai UPS, valamint a Dow Chemicals, a Xerox és a 3M − mind a gazdaság egészének trendjeit előre jelző barométer cégek − rontották le eredményvárakozásaikat, és beszéltek a vártnál is borúsabban működési környezetükről.
Tegnap ugyan éppen egy pozitívabb hullámban érkeztek a jelentések − így a Boeing, az AT&T és a Facebook is a vártnál jobban teljesített −, de az összkép változatlan: a globális gazdaság lassulása elől nem tudnak meglépni az amerikai vállalatok sem, ezért nagyjából ötödük figyelmeztetett eddig, hogy nem fogják tudni tartani a célokat. Az elemzők pedig reagálnak, és folyamatosan rontják le negyedik negyedéves várakozásaikat, ami folyamatos nyomás alatt tartja az árfolyamokat.
Negatív az összkép
A FactSet eredményvárakozásokra szakosodott piaci adatszolgáltató kimutatása szerint az eddig jelentő 98 vállalatból az egy részvényre jutó eredmény (EPS) 70 százalékban múlta felül a várakozásokat (ez nagyjából megfelel az utóbbi negyedévek átlagának). A "top line" konszenzusokat azonban az utóbbi negyedekben megszokottnak megfelelően csak egy-két centtel múlták felül a cégek, és szakértők szerint ezt az eredményt jelentősen befolyásolják a könyveléskor meghozott döntések. Az összkép raádásul még mindig negatív, összességében 2,3 százalékkal rosszabbak az eredmények, mint a második negyedben − márpedig eredményromlásra 2009 óta nem volt példa.
A "bottom line" eredményt, tehát az árbevétel alakulását azonban már nem tudják kedvük szerint módosítani a vállalatok egyszeri tételekkel, ezért különösen aggasztó, hogy ezen a soron a FactSet adatai szerint már csak a gyorsjelentések 42 százaléka okozott pozitív meglepetést. Az utóbbi négy negyedévben ez 54 százalék volt, az idei első negyedévben pedig 76 százalékon tetőzött; sőt 2009 első negyedéve óta nem volt ilyen rossz adat, az eleve pesszimista elemzők várakozásainál csak a vállalatok 35 százaléka ért el jobb eredményt. Az árbevétel 0,8 százalékkal marad el az egy negyedévvel korábbitól, igaz, a csökkenés java a két leggyengébben teljesítő szektor, a nyersanyag- és energiarészvények gyengesége miatt következett be (a többi nyolc ágazatban, ha kis mértékben is, de nőtt az árbevétel).
Lett még rosszabb
A részvények gyorsjelentések napján megtett mozgása is mutatja, hogy hiába várták az elemzők az energia- és a nyersanyagszektor alulteljesítését, a piacok ezt nem árazták be. A Bespoke Investment Group kimutatása szerint a nagyobb nyersanyagcéges gyorsjelentések napján az S&P−500 Materials index átlagosan 3,2 százalékot esett, míg az S&P−500 ezen kívüli része fél százalékkal emelkedett.
A technológiai szektorban pedig ennél is váratlanabbak voltak a rossz eredmények. A szoftveres cégek között a Google és a Microsoft, a hardveres szolgáltatók között pedig az Intel, a Dell és a Hewlett-Packard okozott óriási csalódást. Ennek megfelelően míg az S&P−500 techrészvények 2,7 százalékot zuhantak a gyorsjelentések napjain, addig a tőlük megtisztított S&P−500-részvények 2,2 százalékkal emelkedtek. Ezzel szemben a váratlanul erős pénzügyi szektor rendszeresen felülteljesítette a piac többi részét a nagyobb szereplői gyorsjelentéseinek napjain.
Az utóbbi években egyre inkább a jegybanki politikákra fixálódó részvénypiacok figyelmét a gyorsjelentési szezon visszakényszeríti a fundamentumokra, és az egyes részvények, illetve szektorok közötti különbségekre − hangzik a leggyakoribb elemzői kommentár. Az amerikai részvények között − a belső piac relatív válságállósága miatt − a fogyasztásicikk-gyártókat és az egészségipari részvényeket, valamint a jelek szerint ciklikus fellendülést kezdő pénzügyi papírokat ajánlják az elemzők, míg a globális konjunktúrától jobban függő ipari, it-, energia- és nyersanyagrészvények kerülésére szólítanak fel. Ugyanakkor az egyes szektorokon belül is találni homlokegyenest ellentétesen mozgó részvényeket, ezért a sikeresebb jövő elé néző vállalatok kiválasztása is fontosabbá válhat − ha a piacok valóban megszabadulnak a jegybanki politika diktálta "risk on−risk off" kettősségtől.