Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése csütörtökön különleges, úgynevezett sürgősségi eljárásban vitatta meg, és fogadott el határozatot a magyarországi "külföldi finanszírozású civil szervezetek átláthatóságára" vonatkozó törvénymódosításról és a felsőoktatásról szóló törvényről. Arra kérte a magyar kormányt, hogy a Velencei Bizottság véleményének elkészüléséig függessze fel a civilszervezetekre vonatkozó törvény jogalkotását, illetve a CEU-törvény alkalmazását.

Mogens Jensen, a vita dán, szociáldemokrata tagjának jelentésére alapozva a testület arra is felszólította a magyar hatóságokat, hogy folytasson nyílt párbeszédet a civil társadalommal, az Európa Tanáccsal és más nemzetközi szervezetekkel az érintett két jogszabályról.

Kapcsolódó

A civil szervezeteket érintő törvénnyel kapcsolatban a PACE aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a tervezetről a magyar kormány nem folytatott belső nyilvános konzultációt, illetve a szankciók súlyossága - amelyek akár a szervezet megszüntetésével is fenyeget, ha nem felel meg a követelményeknek - és alkalmazása miatt, amely a sport és vallási szervezeteket kizár a hatálya alól.

A közgyűlés egyetért azzal, hogy a civil szervezeteknek a kapott forrásaik tekintetében átláthatóan kell működniük, de azokat az állításokat nem fogadhatja el, hogy a civil szervezetek külföldi érdekeket szolgálnak, veszélyeztethetik a nemzetbiztonságot és az ország szuverenitását csak azért, mert egy bizonyos összeg felett kapnak külföldről kapnak támogatásokat. Továbbá sajnálatát fejezte ki a magyar köztisztviselők általános vádaskodó és megbélyegző retorikája miatt, ami a törvénytervezet kidolgozását és megvitatását övezi.

Mogens Jensen, a vita dán, szociáldemokrata jelentéstevője szerint a dinamikus civil társadalom minden demokratikus társadalom sarokköve. Jensen továbbá felajánlotta a testület hatékony és konstruktív szakértelmét a magyar törvénytervezet javítására, mielőtt még túl késő lenne.

A határozat "tárgyilagosságra törekszik"

Kritikus, de együttműködésre törekvő határozatot fogadott el az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése a magyarországi helyzetről folytatott, a civil társadalmat és a Közép-európai Egyetemet (CEU) érintő magyar szabályozás miatt tartott vitáján - közölte Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke az MTI-nek telefonon nyilatkozva.

Az elfogadott határozat a magyar szabályozás részleteit tekintve pontatlan ugyan, de tárgyilagosságra törekszik, és párbeszédet javasol. A politikus arról tájékoztatta a távirati irodát, hogy a közgyűlés rögzítette, a Velencei Bizottsághoz fordul a civil szervezeteket és a felsőoktatási intézményeket érintő magyar törvénytervezetekkel kapcsolatban annak megállapítására, hogy a szabályozások összhangban vannak-e az Európa Tanács normáival. Határozatában a közgyűlés arra szólította fel Magyarországot, hogy működjön együtt az Európa Tanáccsal, továbbá fogadja meg és alkalmazza a Velencei Bizottság ajánlásait - tette hozzá.

Németh Zsolt véleménye szerint a vita arról tanúskodott, hogy az Európai Néppárt és számos nemzeti delegáció egyértelműen kiállt az értékalapú magyar megközelítés mellett. A civil szervezetekről folytatott csütörtöki vita olyan jelenségre hívta fel a figyelmet, amely összeurópai szinten követeli meg a szükséges válaszokat azok működésének és finanszírozásának átláthatóságára vonatkozóan. Reményét fejezte ki, hogy úgy az Európa Tanácsban, mint az Európai Unió intézményeiben új szabályozásokat fognak érvénybe léptetni ezzel kapcsolatban.