Egységes, minden területet hatékonyan kezelő új struktúra kiépítése szükséges a hazai mezőgazdaságban. A kormány ezért várhatóan hétfőn dönt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt (MVH) is érintő átalakításról - közölt még egy jó hírt Jakab István. A gazdatársadalom ma olyan kihívásokkal néz szembe, amelyekre hatékony választ kell adni. Ilyen például az egyre fokozódó belföldi és európai uniós verseny, vagy épp a küszöbön lévő, az Egyesült Államokkal kötendő szabadkereskedelmi megállapodás. Most sok esetben azt látni, hogy az intézmények önmagukért és nem a gazdálkodók érdekeit szolgálva dolgoznak - véli a Magosz-elnök.
Úgy nem lehet eredményt elérni, hogy a jelenlegi rendszer mellé újabb hivatalokat hozunk létre. Ám azt is meg kell nézni, hogy melyek azok a struktúrák, amelyekre építeni lehet. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mintegy 2400 területi agrárgazdasági bizottsága például segíteni tudná ezeket a szervezési feladatokat - tette hozzá.
Közlése szerint az intézményrendszer átszervezése az agrárium és az élelmiszeripar összes szereplőjét magában foglaló Nemzeti Agrárgazdasági Kamara létrejöttével már korábban elindult (az új kamarát egy 2012-es törvénnyel hozták létre, 2013 márciusában alakult meg, elnöke a fideszes Győrffy Balázs - a szerk.). Az ágazat belső önkormányzataként működő szervezet felállított egy újfajta, falugazdászokból álló szakértői csapatot, amely az elmúlt évben be is bizonyította rátermettségét.
A földeladások stabilizálták a helyzetet
Azzal kapcsolatban, hogy a gazdatársadalmat az elmúlt hetekben az állami földek megvásárlása tartotta lázban azt mondta, hogy összességében sikeres volt a Földet a gazdáknak program, a megvásárolt területek stabilizálják az adott gazda vagy gazdálkodó család helyzetét. "Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy az egyes sajtóorgánumokban olvasható szalagcímekkel ellentétben, amelyek arról szólnak, hogy egyesek mekkora területet nyertek az államtól, itt szó sincs 'ingyenes' földosztásról. A szigorú előírásoknak megfelelő gazdálkodók liciten kialakult magas ár ellenében szerezhettek földtulajdont".
Ugyanakkor az el nem kelt területeket egy harmadik körben hirdetik meg, annyi különbséggel, hogy a nagyobb területekre a gazdák együttesen is licitálhatnak. A vásárlást követően az előzetes megállapodásuk alapján pedig, saját költségre megoszthatják azokat. Eddig ugyanis egy-egy nagyobb parcella épp azért nem kelt el az árverésen, mivel egy gazda önállóan nem tudta megvásárolni - olvasható a Magyar időkben.
Legolvasottabb
Éjszakánként 25 eurós sarcot vetnének ki a magyarok egyik kedvelt úticéljára
Így állna bosszút Lázár Jánoson a MÁV miatt az értelmiség
Búcsúznak a kallerek a MÁV-nál
Kőkemény kritikát kapott Magyar Péter, nem maradt adós a válasszal
Varga Mihály szerint hagyjuk a megát és gigát, az egymilliárd eurós kína hitel apró
Pikó András: emberkísérlet a Palotanegyed bontása
Ausztriában fillérekbe kerül az, ami nálunk luxus csemege
Óriási a baj a patinás chipgyártónál, már minden opció az asztalon van
Az állampapír-megtakarításokat is érintheti Nagy Mártonék bűvös terve