A Matolcsy György által jegyzett, Jelentés az ország területi folyamatainak alakulásáról, a területfejlesztési politika és a területrendezési tervek érvényesítésének hatásairól, az Országos Területfejlesztési Koncepció felülvizsgálatáról, valamint a magyar településhálózat helyzetéről című anyagnak - a bevezető rész szerint - valós nemzeti stratégiai irányt kell mutatnia a 2014-2020-as európai uniós költségvetési időszakra.

A területfejlesztési politika irányelveinek, céljainak, hosszú távú prioritásainak elfogadása, valamint az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) megalkotása - azaz 2005 - óta mélyreható változások következtek be a világgazdaságban, amelyek Magyarországon is kedvezőtlen társadalmi-gazdasági folyamatokat indítottak el. A 2008-ban kiindult pénzügyi, majd gazdaságivá terebélyesedő világválság különösen súlyos állapotban érte Magyarországot. Az elmúlt évtizedben rohamos mértékben növekvő és magas szintet elérő államadósság, a költségvetési hiány, valamint az ország kedvezőtlen makrogazdasági szerkezete nem tették lehetővé a válság kedvezőtlen hatásainak eredményes mérséklését - állapítja meg a jelentés.

A jelentés célja, hogy számba vegye az ország és térségei, települései fejlődését befolyásoló trendeket, az ország társadalmi, gazdasági és területi állapotát, az OTK érvényesülését és a területfejlesztés gyakorlatának eddigi tapasztalatait.

A dokumentum szerint az új irányba forduló területfejlesztési politikának, illetve fejlesztéspolitikának a nemzeti célkitűzések megvalósítását kell szolgálnia. Egy új fejlesztési rendszernek egyértelműen az ország megújulásának, stabilitásának és fenntartható fejlődésének a kormányprogramban megfogalmazott céljait kell szolgálnia, és építenie kell az új alaptörvényben megfogalmazott értékekre. Olyan stratégiára van szükség, amely kitekint a Kárpát-medencére is, és segíti a nemzetgazdaság és az egyes térségek, települések sérülékenységének csökkentését.

A jelentés rámutat: Magyarország mára nagymértékben integrálódott az európai, illetve globális vérkeringésbe, így térségeinek fejlődését nagy és fokozódó mértékben határozzák meg az európai és globális folyamatok. Kulcskérdés, hogy az ország a nemzetközi folyamatokba hogyan kapcsolódik be, a változásokra hogyan tud reagálni, hogyan tudja az ország a benne rejlő lehetőségeket a lakosság hasznára fordítani.

Az új Országos Területfejlesztési Koncepció és az új Országos Fejlesztési Koncepció iránymutatást kell, hogy nyújtson olyan, az elmúlt időszakban elhanyagolt nemzeti területi ügyek megoldására, mint a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, kiemelten a romák által magas arányban lakott térségek gazdaságfejlesztése, munkahelyteremtése.

A koncepcióknak választ kell adniuk a térségek oktatási és szociális ingrációjára, a helyi többségi és a kisebbségi közösségek közös térségi identitásának megteremtésére. Ugyancsak a célok között szerepel a Kárpát-medence térségeivel, és ezen belül különösen a Kárpát-medencei magyarok lakta térségekkel a gazdaságfejlesztési, fejlesztéspolitikai, közszolgáltatási együttműködés elmélyítése.
Kiemelt cél emellett Budapest nemzetközi, különösen a Kárpát-medencei szervező erejének megerősítése, a Kárpát-medence és a nemzet fővárosának kialakítása, emellett a szellemi decentralizáció keretében, Budapesttel szemben valós alternatívát, alkotó színhelyet és gazdasági erőt jelentő hazai fejlődési centrumok kialakítása.

Az elsőrendű feladatok között említi az anyag a városok és a vidék egységének megalapozását, a fenntartható helyi erőforrás-hasznosítás és a helyi piacok újjáélesztését, a helyi gazdaságfejlesztés kereteinek megteremtését, illetve a magyarországi nemzetiségek külső és anyaországi kapcsolatainak fejlesztési erőforrásként való hasznosítását.