A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Az idei évre tervezett teljes bruttó állampapír-kibocsátás 5896 milliárd forint, ebből a forintállampapír 4394 milliárd forint − olvasható az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) tavaly decemberben publikált éves finanszírozási tervében. A forint esetében a cél mostanra jelentősen túlteljesült, a Napi Gazdaság számításai szerint szeptember végéig normál aukciókon összesen 4225,9 milliárd forintnyi állampapírt adott el Magyarország, emellett úgynevezett nem kompetitív értékesítés keretében további 242,1 milliárd forintnyi papír kelt el. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy az év eleje óta 473 milliárd forinttal nőtt a lakossági állampapír-állomány, akkor a teljes értékesítés 4941 milliárd forint volt, ami az egész éves terv 112 százaléka.

Ehhez hozzájön még a devizakibocsátás, amely két részből áll. A nemzetközi piacokon 2,3 milliárd euró értékben, a lakosság körében 1,7 milliárd euró értékben bocsátott ki az állam, tehát együttesen 4 milliárd euró, azaz 1200 milliárd forint egészítette ki a 4941 milliárd forintnyi forintállampapír-kibocsátást. Összességében ez a 6141 milliárd több mint a terv, tehát nem tűnik szükségszerűnek a dollárkötvény kibocsátása, de az államot az óvatosság is vezérelheti, hiszen jövő év januárjában 1 milliárd euró törlesztéssel indul az év. A kérdés, hogy az idei 245 milliárd forintos többlettel akar-e nekivágni az ÁKK a jövő évnek, ami választásokkor mindig rázós szokott lenni az állampapírpiacon vagy szeretne előre bespájzolni még némi devizát, hogy a január utáni lejáratokat is biztosan ki tudja fizetni. Az aukciókon kilenc hónap alatt mintegy tíz százalékkal több állampapír talált gazdára, mint amennyit előzetesen meghirdettek, a többletkibocsátás 420,9 milliárd forint volt. Ezen belül a legnagyobb pluszkibocsátás a 12 hónapos diszkontkincstárjegyek piacán volt, ahol 150 milliárddal a meghirdetett mennyiség felett adott már el az ÁKK.

A hosszabb futamidők közül az ötéves kötvényeknél szintén túlteljesült már a cél, hiszen az egész évre tervezett 375 milliárddal szemben szeptember végéig már 416,8 milliárd forintnyi papírt adott el az adósságkezelő.

A hároméves kötvények esetében még teljesülhet az egész évre tervezett 625 milliárdos kibocsátás, hiszen jelenleg 516 milliárd forintnál jár az ÁKK. A tízéves futamidő esetében már nehezebb lesz teljesíteni a 380 milliárdos célt, hiszen ahhoz három hónap alatt még több mint 150 milliárd forintnyi kötvényt kellene eladni. A 15 éves kötvények esetében szintén borítékolható, hogy nem fog 60 milliárd forintnyi állampapír gazdára találni az év végéig, így várhatóan nem teljesül a terv.

A fentiekből az látszik, hogy az éves terv túlteljesítése szinte kizárólag a rövid futamidejű diszkontkincstárjegyeknek volt köszönhető, melyekből szeptember végéig már csaknem 3200 milliárd forint értékben adott el az adósságkezelő.

Az éves finanszírozási terv túlteljesítését igazolja az is, hogy az ÁKK honlapján megjelent negyedik negyedéves finanszírozási terv 1637,5 milliárd forintnyi lejárat mellett csak 1352,7 milliárdos forintkibocsátással számol, vagyis a szeptember végéig tapasztalt többletkibocsátás nagy részét elviszik a lejáratok, és az év egészében nem lesz jelentős a tervhez képest a többlet. A kiadvány szerint október és december között főleg az államkötvények esetében marad el a kibocsátás a lejáratoktól, hiszen míg 559,8 milliárd forintnyi összeget kell az államnak visszafizetnie, a kibocsátás csak 340 milliárd forint lesz a tervek szerint.

Abban a nemzetközi folyamatok is szerepet játszhattak, hogy az ÁKK az év első kilenc hónapjában rendre túlteljesítette célját, hiszen hónapok óta arra készül mindenki, hogy a Fed csökkenti eszközvásárlási programjának havi keretösszegét. Szeptemberben ez ugyan még nem történt meg, de ha az év hátralevő részében lassan elkezdik elzárni a csapot, akkor könnyen lehet, hogy csak lényegesen magasabb hozam mellett lehet majd eladni a magyar állampapírokat is. Emellett az is motiválhatta az adósságkezelőt, hogy jövőre parlamenti választásokat tartanak Magyarországon, ilyenkor pedig a politikai kockázatok miatt sérülékenyebb a kötvénypiac, ezért nem árt előre biztosítani a kelleténél nagyobb összeget.

A magyar forintkötvények piacán egyébként az év első felében 5000 milliárd forint körül stagnált a külföldi befektetők állománya, majd az utóbbi időszakban a feltörekvő piacokkal kapcsolatos elbizonytalanodás miatt némiképp csökkent az állomány, ami a legfrissebb adatok szerint 4927 milliárd forinton áll.