Banai Péter Benő arról írt a tárca honlapján, hogy a Széll Kálmán Terv 2.0 tételesen kifejti az állam működésének összes területén végrehajtott, illetve folyamatban lévő változtatásokat. Így az egészségügy, a közoktatás, a felsőoktatás, a szociális ellátások, a nyugdíjrendszer, a közösségi közlekedés, az önkormányzati gazdálkodás területén a rendszerszintű átalakításokról, hatékonyságnövelésről és jellemzően kiadáscsökkentésről szól.
A helyettes államtitkár szerint a kiadáscsökkentések egyes esetekben azonnali és jelentős mértékűek voltak (például a gyógyszertámogatások csökkentése, szociális, munkanélküliséggel kapcsolatos ellátások korlátozása esetében), míg más területen a megtakarítások hosszabb távon jelentkeznek (így például a nyugdíjrendszer átalakítása).
Egyes területeken az átalakítás nem rövid távú fiskális célokat szolgál, hanem a minőség javítását, hatékonyabb feladatellátást, és így a növekedés hosszabb távú feltételeinek javítását célozza (így egyebek mellett az egészségügyi ellátórendszer, a köznevelési rendszer átalakítása esetében) - írta a helyettes államtitkár.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kiadásoldali átalakítások döntően hosszabb távon fejtik ki hatásukat, céljuk épp a növekedés elérése (például az aktivitási és a foglalkoztatási ráta emelésével).
A helyettes államtitkár szerint további radikális kiadáscsökkentés már csak nehezen hajtható végre. Ezzel együtt is a Széll Kálmán Terv első változatának elfogadása óta meghozott összes kormányzati intézkedés nagyobb része az államháztartás kiadási oldalát érinti. A foglalkoztatás bővítésén és a növekedés ösztönzését elősegítő intézkedéseken természetesen a Széll Kálmán Terv 2.0 elfogadása után is dolgozik a kormány - válaszolta Banai Péter Benő.
A helyettes államtitkár az úgynevezett dugódíj kapcsán egy kérdésre azt válaszolta: a kormánydöntés a bevezetés szükségességéről, illetve a kiépítéshez szükséges uniós források felhasználásának vizsgálatáról szól. A díjmértékek és egyéb részletek kidolgozása folyamatban van - közölte Banai Péter Benő az NGM internetes sajtótájékoztatóján.
Egy másik kérdésre a helyettes államtitkár azt válaszolta: a pénzügyi tranzakciós illeték összege 130-228 milliárd forint között alakulhat, az adóalap meghatározásától, a további peremfeltételektől függően.