Első blikkre ellentmondani látszik a hatályos jegybanktörvény rendelkezéseinek az, hogy Simor András volt jegybankelnök július 1-jétől az az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szakpolitikáért felelős alelnöke lesz.

A jegybanktörvény ugyanis kimondja, hogy a monetáris tanács tagjai nem létesíthetnek és nem tarthatnak fenn munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, vezető tisztségviselői jogviszonyt vagy felügyelő bizottsági tagságot pénzügyi intézménynél, befektetési vállalkozásnál megbízatásuk ideje alatt, valamint az MNB-vel fennálló munkaviszony megszűnését követően hat hónapon át. Ezt a szabályt alkalmazva Simor András legkorábban szeptembertől tölthetne be posztot más banknál. Piaci vélemények szerint azért lehet pikáns Simor új megbízatása, mert Londonban így friss és szenzitív információk birtokában tárgyalhat az EBRD égisze alatt a magyar kormánnyal és más potenciális hazai hitelfelvevőkkel.

Kapcsolódó

A jegybank lapunkhoz eljuttatott állásfoglalása szerint nincs erről szó. Az MNB úgy látja, hogy bár a jogszabály nem határozza meg egyértelműen, hogy a tilalommal érintett szervezetek fogalmára a magyar jogszabályok az irányadóak, a törvény értelmezése alapján arra juthatunk, hogy a jegybanktörvény szerinti korlátozásban szereplő fogalmak, a pénzügyi intézmény fogalmának értelmezésére a magyar jogszabályok előírásait kell alkalmazni.

Hozzáteszik: egyrészt az MNB-törvény indoklása erősíti ezt az értelmezést. A törvény indoklása alapján ezen korlátozások indoka - a jegybanki döntéshozatal pártatlanság biztosítása érdekében - "a gazdasági életben való részvételtől, illetve befolyásolástól való kapcsolat kizárása". Nyilvánvalóan a jegybanki döntéshozók megbízatás megszűnését követő összeférhetetlenségi korlátozása is éppen azt kívánja elkerülni, hogy a megbízatási megszűnését megelőző időben is biztosított legyen a jegybanki döntéshozatal pártatlansága. Mivel az MNB alapvető feladatait a Magyarországon tevékenységet folytató szervezetek vonatkozásában fejti ki, így a döntéshozatal pártatlansága érdekében szükséges korlátozásokat is erre a körre indokolt kiterjeszteni.

Másrészt - folytatja az érvek felsorolását a jegybank - a jogalkotás általános szabályai alapján az MNB-törvény területi hatálya Magyarország területére terjed ki, azaz az ott meghatározott kötelezettségek Magyarország területén teljesítendőek. Amennyiben a törvény hatálya ettől eltérő lenne, akár a törvényben meghatározott kötelezettségek meghatározásában (tárgyi hatály), a jogbiztonság követelményéből következően az MNB törvénynek egyértelműen ki kellene mondani, hogy egyes külföldi szervezetekkel fennálló jogviszonyra is vonatkozik az abban foglalt tiltás.