A CMU koncepciója, amelyet eredetileg Juncker-Bizottság javasolt 2014-ben, az 1957-es Római Szerződésre és a tőke szabad mozgásának célkitűzésére vezethető vissza. A cél azóta egy egységes tőkepiac létrehozása, amely lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy a hagyományos banki finanszírozáson túlmenően a gazdasági integráció szintjén jussanak tőkéhez, a befektetők pedig biztonságosan helyezhessenek ki forrásokat a nemzeti határokon átnyúlóan.
USA vs. EU
Az európai tőkepiacok azonban továbbra is széttagoltak. Az Egyesült Államokkal összehasonlítva, ahol a tőkepiacok nagymértékben integráltak és a vállalati finanszírozás jelentős része rajtuk keresztül jut forrásokhoz, az európai piacok nemzeti alapon szerveződnek, a finanszírozás pedig túlnyomóan bankhiteleken keresztül történik. A tőkepiaci integráció hiánya növeli az európai vállalkozások tőkeköltségét és korlátozza a lakosság befektetési lehetőségeit. Továbbá a nem banki hátterű kockázati tőke hiánya akadályozza az innovatív ágazatok növekedését is Európában.
Kapcsolódó
Szakpolitikai impulzusok
Az EU versenyképességének gyengülése tehát újból sürgető aktualitást adott a CMU körüli vitáknak. Az európai vezetők, különösen a francia és német kormány, hangsúlyozták a gyors előrelépés szükségességét. Javaslatokat tettek az európai értékpapírpiac újjáélesztésére, a lakossági befektetők részvételének növelésére és a tőkepiaci felügyelet központosítására. A javaslatok közül mindenképpen kiemelendő az év elején nyilvánosságra hozott Letta-jelentés és a készülő Draghi-jelentés.
A CMU előmozdításában az Európai Bizottság szerepe kulcsfontosságú lehet. Ugyanis sürgős strukturális változtatásokra van szükség a nemzeti csőd- és adójogszabályok széttagoltságának leküzdése, valamint a pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó egységes jogszabály rendszer kialakítása érdekében.
A jelenleg megfontolás alatt álló olyan intézkedések, mint például az értékpapír szabályozás felülvizsgálata és egy európai megtakarítási termék bevezetése, a helyes irányba tett lépések, de messze nem érik el az érdemi átalakításokhoz szükséges kritikus tömeget.
Lesz közös tőkepiac?
Az új Európai Bizottságnak valószínűleg prioritásai közé fog tartozni, és hivatalba lépésével lehetősége lesz arra, hogy az új uniós ciklus lendületét kihasználva ambiciózus CMU-programot terjesszen elő. Németország belső problémái és a franciaországi választások eredménye mutatja azonban, hogy a francia-német tandem politikai ereje éppen megrendülőben van. Így nagy a kockázata annak, hogy a tagállamok a tőkepiaci integrációt illetően vagy nem fogadják el az ehhez szükséges érdemi reformokat, vagy megelégszenek olyan (látszat) intézkedésekkel, amelyek továbbra is fönntartják a tőkepiacok (nemzeti tőzsdék) széttagoltságát. A reform több pénzpiaci szakértő szerint nem csupán gazdaságpolitikai kérdés, hanem stratégiai fontosságú Európa jövőbeli pénzügyi és technológiai függetlensége szempontjából.
Szerző: Tieger Endre, az EuroAtlantic Tanácsadó elemzője
EU Monitor
Mikor jut hozzá Magyarország a 2021-2027 között jutó felzárkóztatási támogatásokhoz? Hogyan alakul a magyar kormány és az Európai Bizottság viszonya? Mi történik Brüsszelben? A hazánkat érintő legfontosabb brüsszeli történések az Economx.hu EU Monitor rovatában. Kövessen minket!
Legolvasottabb
Éjszakánként 25 eurós sarcot vetnének ki a magyarok egyik kedvelt úticéljára
Így állna bosszút Lázár Jánoson a MÁV miatt az értelmiség
Búcsúznak a kallerek a MÁV-nál
Kőkemény kritikát kapott Magyar Péter, nem maradt adós a válasszal
Varga Mihály szerint hagyjuk a megát és gigát, az egymilliárd eurós kína hitel apró
Pikó András: emberkísérlet a Palotanegyed bontása
Ausztriában fillérekbe kerül az, ami nálunk luxus csemege
Óriási a baj a patinás chipgyártónál, már minden opció az asztalon van
Az állampapír-megtakarításokat is érintheti Nagy Mártonék bűvös terve