Az egészségügyi rendszer átalakításának szükségességét jól mutatja, hogy 2004 óta folyamatosan romlik a magyar lakosság saját egészségi állapotának megítélése. A nemzetközi felmérések elemzései szerint ez szorosan összefügg az egészségügyi rendszer egyre romló szolgáltatási teljesítményével is - olvasható a Gfk Hungária elemzésében.

Az egészség az emberek számára világszerte a jóllét megélését jelenti a mindennapokban és ma ez az egyik legfőbb fogyasztói trend. E téren a hazai folyamatok beleillenek a világtrendekbe: egészségünk fontossága a zöld gondolkodás, az újradefiniált értékek, a személyes tapasztalat mellett szintén meghatározó szempont mindennapi döntéseink során. Egészségesek azonban csak folyamatos erőfeszítés árán lehetünk, s hazánkban is egyre többen tesznek azért, hogy egészségüket megőrizzék.

Különbség abban figyelhető meg más országokhoz képest, hogy mikor, illetve minek a hatására kezd el bárki egészségének megőrzésén, vagy helyreállításán dolgozni. A lakosság mintegy egyharmada - jellemzően azok, akik az átlagosnál jobb anyagi lehetőségek között élnek és a testi-lelki-szellemi harmóniát az átlagosnál fontosabbnak tartják - egészségük megőrzése érdekében is jelentős erőfeszítéseket tesz.

A lakosság alacsonyabb jövedelmű kétharmada akkor kezd el jellemzően erőfeszítéseket tenni, ha valamilyen egészségügyi problémával szembesül. Az egészség időleges vagy tartós hiánya ösztönzi őket arra, hogy a mindennapokban is dolgozzanak egészségükért. Ellentétben a korábbi vélekedésekkel e két csoport - az egészségükért egészségesen is aktívan tevők és a valamilyen betegség hatására változtatók - összességében azonos összegű pénzt költenek el ilyen célból: éves szinten egyaránt 935-935 milliárd forintot.

A magyar lakosság ma már komoly erőfeszítéseket tesz egészsége megőrzése érdekében. Szinte minden jövedelmi rétegre jellemző, hogy a vásárlások és pénzköltés alkalmával az egészség mint tényező fontos döntési szempont. Mindezt figyelembe véve a gyártóknak és szolgáltatóknak olyan megoldásokat érdemes kidolgozniuk, amelyek javítják az egészséget támogató termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférést a lehető legszélesebb lakossági rétegek számára - mondta el dr. Lantos Zoltán, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.

Magyarországon sokkal többen tudják azt elméletben, mit is kellene tenniük egészségük érdekében, mint ahányan ezen elgondolások mentén élnek és cselekszenek. Az egészséges életmódot elméletben ismerők és az egészségükért gyakorlatban is tevők között - a megtett erőfeszítések jellegétől függően - hazánkban 25-40 százalék a különbség a teljes felnőtt lakosságra vetítve, ami jóval nagyobb a Csehországban vagy Lengyelországban mért különbségeknél. Ez is jól mutatja, hogy fejlesztésre van szükség a lakosság hiteles tájékoztatása, a gyakorlati útmutatások és megvalósítható tanácsok megosztása terén.