A testület a kampánytámogatásra rendelkezésre álló 306 millió forintos költségvetési összeg harmadát, 102 millió forintot egyenlő arányban osztotta szét a 13 országos nemzetiségi önkormányzat között. Az összeg fennmaradó kétharmadát a nemzetiségi névjegyzékbe vett regisztrált választópolgárok száma alapján, arányosan ítélték meg.

A legtöbb támogatást a német önkormányzat kapja, összesen 112,7 millió forintot, a legkevesebbet a bolgár önkormányzat 8,4 millió forintot. A romák 80 millió, a horvátok 15,3 millió, a szlovákok 13,8 millió, a ruszinok 11,4 millió, a románok 10,8 millió, az ukránok 9,7 millió, a szerbek 9,3 millió, az örmények 8,8 millió, a görögök 8,7 millió, a lengyelek 8,7 millió, a szlovénok pedig 8,7 millió forintot kapnak kampánycélokra.

Kapcsolódó

A számítás alapjául vett határidőig, az országos listaállítás másnapjáig, azaz március 7-én csaknem 57 ezren szerepeltek a regisztrált választópolgárok nyilvántartásában. Az NVB által aznap megállapított adatok alapján a bolgároknak 159, a görögöknek 242, a horvátoknak 2074, a lengyeleknek 235, a németeknek 29 229, az örményeknek 276, a romáknak 20 132, a románoknak 835, a ruszinoknak 989, a szerbeknek 409, a szlovákoknak 1663, a szlovénoknak 222, míg az ukránoknak 507 nemzetiségi választójuk jelentkezett be az április 8-ai választásra a nemzetiségi névjegyzékbe. A névjegyzékbe vételre azonban még március 23-án 16 óráig lehetőségük van. (Nagyüzem volt az NVB-nél.)

Kedvezményes mandátumot akkor kap egy nemzetiség, ha sikerül összegyűjtenie a pártok mandátumszerzéséhez szükséges szavazatok negyedét. Ehhez 2014-ben mintegy 22 ezer szavazatra lett volna szükség, de akkor ez egyiküknek sem sikerült.

Azok az országos listát állító nemzetiségi önkormányzatok, amelyek nem tudtak kedvezményes képviselői mandátumot szerezni, szavazati joggal nem rendelkező szószólót küldhetnek az Országgyűlésbe.

A kép forrása: Shutterstock