A BKV finanszírozása kapcsán évi 20-30 milliárd forintról vitatkozik a kormány és Budapest vezetése, rendszerszinten ennyi pénz hiányozhat ugyanis a főváros tömegközlekedésének működtetéséből.

A közlekedési vállalat finanszírozása kapcsán természetesen több opció is felmerülhet, legyen az a költségek csökkentése, például a Tarlós István főpolgármester által lebegtetett környéki járatok megszüntetése. Megoldás lehetne a bevételek növelése - például hatékonyabb ellenőrzéssel vagy akár jegyáremeléssel (ez utóbbi azonban nem a főváros, hanem a kormány kompetenciája, lévén a tömegközlekedés tarifáit miniszteri rendeletekkel szabályozzák), vagy azzal, amit a főváros kér, hogy a kormány legyen egy kicsit nagyvonalúbb.

Miközben egyik oldalról a kabinet az elmúlt években radikálisan csökkentette a főváros támogatását, költségvetési mozgásterét, a másik oldalról ömlik a pénz olyan, Budapest területén megvalósuló projektekbe, amelyek együttes forrásigénye meghaladja a kért támogatást. A most kezdődött költségvetési évben ugyanis Budapesten több olyan kiemelt kormányzati beruházás folyik, amelyekből külön-külön több évre megoldható lenne a BKV hiányának finanszírozása. A kormány azonban láthatóan nem működési kiadásokra szeretné fordítani az adófizetői pénzeket, hanem látványos beruházásokra. (Más kérdés, hogy a most megvalósuló látványberuházások fönntartása majd a következő évtizedek fővárosi és országos költségvetéseit terhelik.)

Olimpiára 30 milliárd

Csak a fél éve elfogadott - azóta itt-ott már idejétmúlttá vált - 2016-os költségvetés 110,3 milliárd forintos támogatást szán a kormányzat fővárosi gigaprojektjeire. A büdzsé azért vált idejétmúlttá, mert a tavaly nyár elején elfogadotthoz képest új projektek is bekerültek a listába: a kormány a két ünnep között hozott több száz kormányrendelet és határozat egyikével a 2024-es budapesti olimpia rendezésére 34,1 milliárd (!) forintos támogatást ígért, amiből 9,5 milliárd forintot 2016 január végéig még elő is kell teremtenie Varga Mihály pénzügyminiszternek.

A pénz az olimpia pályázat finanszírozására megy, további 9,5 milliárdot a 2017-es költségvetésből kell előteremteni. Ezen felül további 15 milliárd forintot ígért a kormány annak az olimpiarendező projektcégnek, amit majdan a főváros és Magyar Olimpiai Bizottság alakít. Ezt a pénzt is a 2017-es költségvetésbe kell majd beterveznie Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek.

Tízmilliárdok stadionokra, uszodákra

A 2016-os központi költségvetésben megjelenő 120 milliárd forintból kiemelkednek a sportberuházások: megépül az új Puskás Ferenc stadion, amelyre csak idén 35,8 milliárd forintot költenek a költségvetésből. A teljes stadionépítésnek bele kell férnie száz milliárd forintba, ennek érdekében a korábbi terveket megnyesegették, így kikerült a projektből a multifunkcionalitás, a stadionhoz tartozó szálloda és az irodák. Ezáltal az ország kap egy 68-70 ezer fős futballstadiont.

A majdani stadion már az olimpia álmok keretében épül, csakúgy, mint a 2017-es úszó világbajnokság (vb) központi helyszíne, a Dagály strand helyén az úszópalota. Az vb infrastruktúrájának megteremtése a becslések szerint bruttó 50 milliárd forintot emésztene fel, ebből az idén 27,3 milliárdot fizet ki a költségvetés.

A költségvetés fővárosi kiadásai 2016-ben (mrd Ft)
Puskás stadion35,9
Úszó Vb kiadásai27,3
Liget Budapest projekt12,8
Ludovika Campus12,5
Fővárosi Állatkert - Pannon Park projekt5
Operaház új próbahelyének felújítása4
Budai Vár felújítása3,4
Új Fővárosi Nagycirkusz3,5
Bozsik stadion2,9
Budai Vigadó felújítása2,4
MOME Campus2,3
Budapesti konferencia központ tervezése1,8
Nemzeti Lovarda fejlesztése1,5
Gül Baba türbéjének felújítása1,4
Rubik kocka múzeum0,45
Összesen117,15
Forrás: 2016-os költségvetés

A fővárosnak kevés budapesti projekt sorsába van beleszólása, a kivételek közé tartozik a Fővárosi Állat- és Növénykert folyamatos rekonstrukciója. A tavaly megszüntetett Vidámpark területén épül a futurisztikus látványtervű Pannon Park, ami idén ötmilliárdot kap a központi büdzséből. Az állatkert a két évtizede tartó fejlesztések következtében minden bizonnyal a főváros egyik legértékesebb ingatlana, már amennyiben a ráfordított forrásokat nézzük.

A Városliget többi részén pedig folyik a 200-220 milliárdos Liget Budapest projekt: megújul a Közlekedési Múzeum, új nagycirkusz épül, a liget zöldterületére új múzeumnegyedet álmodtak a kormányzat felelősei. Csak idén a projektre 12,8 milliárd forintot különítettek el. Hasonló összeget emészt fel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusa további fejlesztése, erre 2016-ban 12,5 milliárd forintot költenek.