A szakember kiemelte, hogy a növénybetegségek elleni védekezés jelentős költségeket okoz, ezért megéri rezisztens fajokat előállítani. Az évtizedekkel ezelőtt még ellenállónak számító fajok a mai betegségeknek sokszor már nem képesek ellenállni, de előfordul olyan is, hogy egy új gyümölcsfa nemesítéséhez régi tájfajtákat is felhasználnak - tette hozzá. (Engedélyezték az óriási vállalatfelvásárlást.)
Az ellenállóság mellett a belföldi nemesítők számára az ízvilág is fontos szempont, mivel a magyar piacon nem lehet eladni az ízetlen gyümölcsöket, nyugaton viszont a szállíthatóságot vagy a polcállóságot tartják szem előtt - ismertette.
Kasztovszky Zoltán elmondta, hogy a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. Európa legnagyobb csonthéjas génbankját gondozza, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Kutatóközpont (NAIK) tulajdonában álló ültetvény csaknem 2500 tételt őriz. A telephelyen minden fajtából vagy változatból 4 példányt nevelnek, a nemesített fajták 30-40 év után kerülhetnek kereskedelmi forgalomba - tette hozzá. A szakember egy-egy új fajta nemesítésének költségeit körülbelül 150 millió forintra becsülte.
Az Érden őrzött példányok begyűjtése több évig tartott, a munkát azonban érdemes volna folytatni, mivel nemcsak az országban, de a határon túl is lehetnek begyűjtésre érdemes gyümölcsfajok - mondta az igazgató.
Legolvasottabb
Éjszakánként 25 eurós sarcot vetnének ki a magyarok egyik kedvelt úticéljára
Így állna bosszút Lázár Jánoson a MÁV miatt az értelmiség
Búcsúznak a kallerek a MÁV-nál
Kőkemény kritikát kapott Magyar Péter, nem maradt adós a válasszal
Varga Mihály szerint hagyjuk a megát és gigát, az egymilliárd eurós kína hitel apró
Pikó András: emberkísérlet a Palotanegyed bontása
Ausztriában fillérekbe kerül az, ami nálunk luxus csemege
Óriási a baj a patinás chipgyártónál, már minden opció az asztalon van
Az állampapír-megtakarításokat is érintheti Nagy Mártonék bűvös terve