Szeptemberben az 53 tagú szervezet, amely jobbára egykori brit gyarmatokból áll, figyelmeztette a Maldív-szigeteket, hogy felfüggeszthetik az ország tagságát a Nemzetközösségben, ha nem javít a demokrácia állapotán és az emberi jogok helyzetén.

Válaszul az indiai-óceáni turistaparadicsom kormányzata csütörtökön kijelentette, hogy a szervezet beavatkozik az ország belügyeibe, ami ellentétes az ENSZ és a Nemzetközösség alapokmányával. Malé szerint a szervezet a Maldív-szigeteket saját befolyásának növelésére akarja felhasználni a nemzetközi politikában. A kilépésről meghozott döntést a kormány közleménye "nehéznek, de elkerülhetetlennek" nevezi.

Patricia Scotland, a Nemzetközösség főtitkára közleményben reagált, melyben azt írja, szomorú és csalódott a döntés miatt, és reméli, hogy az csak ideiglenes, és Malé mielőbb visszatér a Nemzetközösség családjába.

A Maldív-szigetek első demokratikusan választott vezetőjét, Mohamed Nasídot 2012-ben vitatott körülmények között távolították el, s a politikai helyzet azóta sem stabilizálódott a szigetországban. Az azóta Londonban élő Nasíd pártja azt mondja, Abdulla Jamín kormánya a parlament megkérdezése nélkül döntött a kilépésről, és a lépés helyrehozhatatlan károkat fog okozni az országnak.

Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet szerint a Maldív-szigeteken az emberi jogok "teljes szabadesésbe" kezdtek az elmúlt néhány évben, a hatalom koncepciós perek segítségével záratja börtönbe politikai ellenfeleit, és példátlan hadjáratot indított a független sajtó ellen. Mindezt a maléi kormány határozottan visszautasítja.