A parlament költségvetési bizottsága több, az ingatlanadózás irányába mutató javaslatot is beterjesztett az elmúlt hetekben. Az első, jelentősebb tiltakozást kiváltó ötlet az önkormányzatok költségvetésének megmentése érdekében született − e szerint minden tulajdonosnak a helyhatóságok által kiszabott mértékű helyi adót kellett volna fizetnie az ingatlana után. A helyi adókról szóló jelenleg hatályos törvény szerint ennek kiszabására kétféle módja van az önkormányzatoknak, a négyzetméter, illetve az ingatlan forgalmi értéke szerint meghatározott adóalap után meghatározott mértékű adó.

Az elmúlt napokban mindkét adókivetési módszer országos szintű bevezetésének lehetőségéről elmondták a szakértők, miért okoz nehézségeket és tetemes költségeket a kivetése és a beszedése is. A kabinet azonban nem tett le az ötletről, és egy, a költségvetési bizottság által szerdán benyújtott módosító javaslattal átalakította volna a helyi adózás e formáját.

Kapcsolódó

Az agrártárca is meglepődött

A javaslat megszüntette volna a kétféle adókivetési módot, és helyette bevezette volna, hogy mind az ingatlan-, mind a telekadózásban a helyrajzi szám után kelljen legfeljebb évi 17 ezer forint adót megfizetni. Az önkormányzatok adókivetési szabadsága pedig annyiban merült volna ki, hogy ezen összeghatár alatt meghatározhatták volna az adó mértékét. A javaslat újdonsága volt, hogy az eredetileg belterületi kiskertekre és üres területekre kitalált telekadót kiterjesztette volna a termőföldre is, és azt a földhasználóknak kellett volna megfizetniük.

Azt azonban aligha gondolta át a beterjesztő, hogy ezzel milyen feszültségeket gerjesztett a mezőgazdaságban − információink szerint a Vidékfejlesztési Minisztériumot is meglepte a javaslat −, és azt sem, mekkora terhet jelentene az új adó a kormány által elsősorban támogatni kívánt kistermelőknek.

Éves átlagban mintegy 5 millió hektárra nyújtanak be támogatási kérelmet a hazai földhasználók. Többségük azonban bérelt földön gazdálkodik, amelyre változatos mértékű bérleti díjat fizet hektáronként számítva a föld adottságaitól, művelési ágától függően: van olyan terület, ahol a bérleti díj összege eléri a területalapú támogatás összegét is − utóbbi egyébként 2011-ben  56-57 ezer forint hektáronként. Még az állam is igen jelentős bevételre tesz szert a földbérletből: egy átlagosan 30 aranykoronás szántó hektárja után az új, emelt bérleti díjjal számolva mintegy 37-38 ezer forintot tesz ki a bérleti díj − ehhez hozzászámítva a tervezett telekadó maximumát, lényegében elvész az uniós jövedelemtámogatás összege.

És ugyan az idén a magas terményárak miatt helyenként még jövedelmező is volt a szántóföldi növénytermesztés − ha egy hektáronként átlagosan 5 tonnás termésátlagú búza- vagy kukoricatáblát nézünk, a jelenlegi árak mellett a támogatással együtt 350−450 ezer forint is lehet a hektáronkénti jövedelem, igaz, legkevesebb 200 ezer forintos önköltség mellett −, túlzottan változékony az időjárás ahhoz, hogy ebből évente ki lehessen termelni egy ekkora adóterhet.

Ezért visszakozott a Fidesz?

További probléma, hogy a bérletre épülő termelés miatt erősen aránytalanul is alakulhat az adófizetés, mivel előfordulhat, hogy két százhektáros tábla gazdája közül az egyiknek csak egyszer, míg a másiknak akár százszor is meg kell fizetnie az adót − mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének szakértője. Előfordulhat ugyanis, hogy egy egy tagban művelt terület számos helyrajzi számon van nyilvántartva az ingatlan- és a földhasználati nyilvántartásban.

Vélhetően a kezdődő tiltakozások hatására visszakozott pénteken a Fidesz-frakció. Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője ugyanis sajtótájékoztatóján arról beszélt az MTI tudósítása szerint, hogy sem a kormány, sem a frakció nem támogatja az ingatlanadó bevezetését, illetve hogy a kabinet elvetette azt a felvetést, hogy a termőföldre bármilyen egyéb pluszadót vessenek ki. Ez persze nem jelenti azt, hogy más elnevezés alatt nem vezetik be az újabb terheket, ahogyan arra már volt példa a kormány gyakorlatában. A Fidesz-frakció mindenesetre ma dönt a költségvetéshez és az adótörvényekhez érkezett módosítókról.

A földhasználat jogcímek és szektorok szerinti megoszlása 2010
(ezer hektár)
MegnevezésSaját tulajdonSzívességi használatHaszonbérletHaszonkölcsönEgyéb
Magánszemélyek1598,03291,959824,95948,63574,787
Szövetkezetek4,9482,21286,6570,73616,915
Gazdasági társaságok156,33248,8571637,95642,147701,012
Egyéb67,3133,43334,3992,346149,985
Forrás: VM, Jelentés az agrárgazdaságról 2010