A 2010-ben hatalomra került Orbán-kormány stratégiai ágazat szintjére emelte a sportot, ami a finanszírozás átalakulását hozta magával. Kiemelt sportegyesületek lettek a kiemelt sportágakon belül, jelentős forrásokhoz jutnak a sportszervezetek közvetlenül a költségvetésből és közvetve is a társasági adós támogatáson (tao) keresztül.

A 2010-es évek első felében még évi 50/100/150 milliárd forintok mentek sportra, ma már azonban több száz milliárd forint - hívja fel a figyelmet cikkében az Mfor.hu.

Kapcsolódó

A lap a jövő évi büdzséhez benyújtott dokumentumok alapján összesítette a kiadási tételeket, és számításai szerint a kormány 340 milliárd forintot tervez elkölteni 2022-ban a sporttal összefüggésben.

A pénz több forrásból érkezik a területre:

  • az Emberi Erőforrások Minisztériumán belül szereplő előirányzatok révén összesen 81,7 milliárd forint.
  • Az újraindítási alapból 24,1 milliárd (két előirányzatból: 14 milliárd jut az autó-motorsport támogatására és 10,1 milliárd a nemzetközi sportesemény pályázatokra és a hazai rendezésű sporteseményekre).
  • A tao-támogatáson keresztül 113,4 milliárd forint juthat közvetve a büdzséből (az adó összege nem a költségvetésbe folyik be, hanem a sportegyesületekhez).
  • A Beruházási Alapból 119,8 milliárd forintot költhetnek el sportinfrastruktúrára a stadiontól a tanuszodán át a honvédelmi sportközpontig.

Az összes tervezett költés bő harmada csak sportlétesítmények létrejöttét szolgálja 2022-ben (ez az összeg 33 milliárddal több, mint amennyit a 2021-es költségvetésben elkülönítettek sportberuházásra, abban 86,5 milliárd forint szerepel). A legtöbb pénzt a Nemzeti Atlétikai Központ megvalósítására fogják elkölteni, majdnem 64 milliárd forintot, de az új budapesti multifunkcionális csarnok építésére is adnak plusz 25,3 milliárd forintot.

A büdzsén beüli átcsoportosításokkal azonban még ennél is többet költhet jövőre a kormány sportcélokra.

A beruházások felpörgetése nyilvánvalóan nem független attól sem, hogy 2022 választási év lesz. Ilyenkor hagyományosan meggyorsítja a kormány a bejelentéseket, átadásokat, ráadásul a gazdaság koronavírus-járvány utáni újraindításában is jelentősek ezek a projektek - jegyzi meg a cikk írója.