Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője szerint a 2,5 százalékos GDP növekedés teljesíthető, az Erste elemzői 2,3 százalékkal számolnak. Az 1,8 százalékos inflációt azonban kissé alacsonynak tartja a szakértő. Felidézte, hogy eddig a kormány magasabb indexet várt a piaci konszenzusnál is - az Erste 3 százalékkal számol -, másrészt az adóemelések, például a csipszadó gyorsíthatják az inflációt.

Az elemző szerint a 2,4 százalékos költségvetési hiánycél tarthatónak tűnik, a 75,4 százalékos államadósság teljesíthetősége kérdésesebb, főleg ha magas, 310 forintos euró árfolyamot becsül a kormány jövőre.

Érdemes megjegyezni az Erste szakértője szerint, hogy a katonai kiadásokban jelentős emelés lesz a NATO által várt értékek miatt. Részben azért, mert emelkedik a fegyveres és rendvédelmi dolgozók fizetése, részben a katonai beruházások következtében - fejtette ki. A NATO évi 2 százalékos GDP-arányos katonai kiadást ír elő, Magyarországon eddig 0,8 százalék volt ez az érték - tette hozzá.

Balatoni András, az ING vezető elemzője szerint is alapvetően elfogadható a költségvetési törvényjavaslatban felvázolt makrogazdasági pálya, konzervatív számokkal kalkulál a kormány. A GDP-növekedést kicsit felültervezik, az inflációt kicsit alul - tette hozzá.

Balatoni András szerint a szektoriális különadókat rossz üzenetnek nevezte a piac számára. Az üzenet az, hogy aki jól teljesíti a dolgát és profitot termel, ahhoz bármelyik pillanatban bejelentkezhet a költségvetés és elveheti - fogalmazott az elemző, aki úgy véli: ez visszafogja a vállalkozó kedvet, kreativitást és innovációt, ami tükröződni fog a gazdaság hosszú távú teljesítményében.

Jó lenne ezeket az adókat nem növelni, hanem egyszerűsíteni, és arányossá tenni - mondta, hozzátéve: nem forgalomarányosan, hanem a jövedelmezőség alapján kellene ezeket a szektorokat adóztatni. A makrogazdasági pálya reális, a szerkezet pedig rossz, távol esik a piacgazdasági logikától - foglalta össze a szakértő.

A cikk megjelenését az Erste Bank támogatta.