Ellenzéki tiltakozásokkal indult a szerdai nap, mivel az Országgyűlés kormánypárti többsége szerdán akarja elfogadni a Munka Törvénykönyvének rabszolgatörvényként elhíresült módosítását. Az ellenzéki képviselők elfoglalták a parlamenti pulpitust - írta a Mérce. A Jobbik és az LMP nem csatlakozott az akcióhoz.

Így nem juthat fel a házelnök és a parlamenti ülést sem lehet elindítani, amelyen megszavaznák a rabszolgatörvényt. A Mérce tudósítása szerint a kormánypárti képviselők is gyülekeznek a teremben, de az ellenzék teljesen elfoglalta az elnöki pulpitust. Az akcióban minden ellenzéki frakció részt vesz a Párbeszédtől a Jobbikig. Orbán Viktor miniszterelnök is bevonult az ülésterembe, az ellenzéki pártok sípszóval fogadták. A Jobbik pedig a "Rabszolgák éve" feliratú molinójukat feszítették ki a miniszterelnökkel szemben. A Jobbik népszavazást is kezdeményez annak érdekében, hogy a munkavállalók véleményt mondhassanak a Fidesz-KDNP rabszolgatörvényéről.

Kapcsolódó

Kövér László házelnök az ellenzék tiltakozása ellenére megnyitotta az Országgyűlés szerdai ülésnapját. Kövér László szerint a házszabály értelmében vett fegyelmi szankciót el fogja rendelni, a mértékéről a későbbiekben határoznak. Egyúttal felkérte az ügyrendi bizottságot, vizsgálja meg, hogy a parlamenti törvényben és a házszabályban foglalt fegyelemsértésen túlmenően megvalósult-e olyan tényállás, amely adott esetben a fegyelmi jogkörön túlterjeszkedő szankciót igényel.

Ezután Latorcai János alelnök a képviselői üléshelyéről kezdte meg az ülés vezetését, majd megkezdődtek a határozathozatalok.
Ellenzéki képviselők a miniszteri padsor előtt állnak, folyamatosan hangos sípszó hallatszik. Az ellenzékiek szerint ez szembemegy a házszabállyal, mert ülést csak a pulpitusról lenne szabad vezetni. A szabályos levezetéshez jegyzőre és jegyzőkönyvre is szükség van az ellenzék szerint, ezek most szintén hiányoznak. Az LMP frakció rabszolgatörvény helyett több bért feliratú cetlikkel szórta tele az ülestermet. Rövid időre Áder János köztársaság elnök is megjelent az ülésteremben, az ellenzéki képviselők az elnököt is tájékoztatták álláspontjukról, de a köztársasági elnök pár perc után távozott.

A törvény az eddigi túlórakeretet 250 óráról 400 órára emelné, valamint a kifizetések elszámolási időszakát 36 hónapra emelné, ami azt jelentené, hogy 3 éven keresztül húzódhat a túlóradíjak rendezése. A munkáltatóknak egyénileg kell megállapodnia a dolgozókkal, hiába javasolta a fideszes többségű vállalkozásfejlesztési országgyűlési bizottság is a kollektívszerződéshez kötését a túlóráztatás növelésének.

Orbán Viktor kormányfő ellenben úgy látja, hogy a munkaidő-beosztás önkéntes megváltoztatásáról szóló törvény a munkások érdekét szolgálja. A Napi.hu korábban részletesen foglalkozott a tervezet várható hatásaival: hr-szakemberek szerint a javaslat életszerűtlen, sok helyen bevezethetetlen lehet. Akár termelővállalatok kivonulásához is vezethet az új szabályozás.