A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével a strasbourgi bírósághoz fordul a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), mert elvették tőlük a sztrájkjogot – írja a Magyar Helsinki Bizottság közleményében.

Panaszaik alapállása az, hogy a tanárok lassan egy éve szeretnének sztrájkolni a jobb munkakörülményekért és magasabb bérekért, amit a magyar kormány korábban a tárgyalások halogatásával akadályozott. Miután nem sikerült megegyezésre jutniuk arról, hogy a sztrájk közben milyen feladatokat kell a tanároknak ellátni – például milyen legyen a gyerekfelügyelet az óvodákban és iskolákban, hány tanórát kell megtartani –, a kormány a járványhelyzetre hivatkozva február 11-én rendeletben határozta meg a minimálisan kötelező szabályokat. 

A kormány úgy alakította a kötelező szabályokat, hogy lényegében még a tanulók se vegyék észre, ha a tanáraik sztrájkolnának a jobb munkakörülményekért.

– állítják a civil szervezetek. Hozzáteszik, hogy ezzel a kormány egyoldalú és aránytalan szabályozást hozott létre, amivel ellehetetlenítik, hogy az érintettek bármit is észre vegyenek a munkabeszüntetésből – következésképpen nem tekinthető sztrájknak az, amit nem érez meg a munkaadó, hiszen nem alkalmas nyomásgyakorlásra. 

Miután polgári engedetlenségbe hajszolták a pedagógusokat, a PSZ és a PDSZ korábban az Alkotmánybírósághoz fordult, de az érdemben nem vizsgálta a problémát, formai okokra hivatkozva elutasította a panaszukat. A szakszervezetek kimerítették az összes hazai jogorvoslatot, ezért most az strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak.

Közben a kormányszervnek számító tankerületek sorra azzal fenyegetik a pedagógusokat, hogy ha részt vesznek a sztrájksorozatban, és nem tanítanak, akkor elveszíthetik munkájukat. Az egyik miskolci gimnázium igazgatóhelyettesét már fel is mentették azzal az indoklással, hogy jogszerűtlen munkabeszüntetésen vett részt.