Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) június 8-án nyilvánosságra hozott 2021-es jelentése szerint a magyar ügyészség az uniós átlagot (35 százalék) jelentősen meghaladó mértékben, az OLAF által kezdeményezett ügyek 67 százalékában emelt vádat 2017-2021 között.

Évről évre folyamatosan csökken az OLAF magyar ügyészséghez eljuttatott igazságügyi ajánlásainak a száma. Minden igazságügyi ajánlást nyomozás követ Magyarországon. Az OLAF egyre többször olyan ügyben tesz igazságügyi ajánlást, amelyben már folyik Magyarországon nyomozás - adta hírül a Legfőbb Ügyészség.

Kapcsolódó

Az uniós csalás elleni hivatal az EU-pénzekkel összefüggő adminisztratív szabálytalanságokat vizsgálja, büntetőjogi tényállást nem állapít meg, bűnügyi bizonyítást nem végez. Erre sem felhatalmazása, sem pedig eszköze nincsen.

A magyar ügyészség – bár erre nincs törvényi kötelezettsége – Polt Péter legfőbb ügyész rendelkezése alapján az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendelte a nyomozást, illetve amennyiben már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták és abban értékelték.

Egyes médiumokban megjelent téves értelmezéssel ellentétben, nincs olyan igazságügyi ajánlás, amelyben ne indult volna nyomozás, amellyel érdemben ne foglalkoznának a magyar hatóságok - írta közleményében az LÜ.

A legutóbbi három év valamennyi ajánlása kapcsán folyamatban volt már a nyomozás.

Az igazságügyi ajánlások száma évről évre csökken. Míg 2016-ban még 10, addig az elmúlt két évben már csak 2-2 ajánlás érkezett.

A magyar ügyészség és az OLAF szorosan együttműködik, mind vezetői, mind szakértői szinten rendszeresek a találkozók.  Az OLAF és a magyar ügyészség együttműködését 2022. februárjában munkamegállapodás formájában is rögzítette - írta az LÜ.