Nem óvatoskodott az MNB monetáris tanácsa (MT) és elébe ment az őszre várt kamatvágással a piaci várakozásoknak. A prognózisok jól sejtették, hogy fokozódhat a feszültség a tanács külső és belső tagjai között, miután egyre erőteljesebb érvek szóltak a vágás és a tartás mellett is. Az óvatosabb belsősök érveit erősítette, hogy a nyáron váratlanul gyorsul az infláció és az EU−IMF-hitelmegállapodással kapcsolatban sem született konkrétum. A korábbi kamatdöntések után Simor András jegybankelnök szavaiból azt lehetett kiolvasni, hogy amíg nem körvonalazódik a megállapodás, addig nem lép a jegybank. A külsősök érveit viszont több piaci mutató − így a forint árfolyama, a cds-felár és a határidős hozamok − támasztotta alá, jelezve, hogy a piacon fokozódik a csökkentési várakozás. Az elemzők többsége pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy hitelvesztés nélkül egyelőre nem lehet hozzányúlni a hétszázalékos rátához.

A tegnapi döntés új helyzetet teremtett, ahol a legnagyobb kérdés, hogy a korai kamatvágás mennyiben okoz hitelvesztést vagyis kárt a monetáris politikában. Az első piaci reakciók nem biztatóak, a bejelentést követően fölfelé indult meg az euró−forint jegyzés, azaz a befektetők hiába kezdték árazni a vágást, a legtöbb piaci szereplőt az most mégis meglepte. Pánik szerencsére nem tört ki, mivel a befektetők helyzetértékelésében az EU−IMF-megállapodás kap egyre nagyobb szerepet. Ez önmagában is gyengíti a jegybank hiteles fellépésének a lehetőségét, gyakorlatilag ezért volt eddig racionális az MT részéről a kivárás.

A hitelesség megőrzése kulcskérdés a monetáris politika hatékonysága szempontjából. Magyarországon a fegyelmezetlen fiskális politika miatt a monetáris politika sem tudott mindig a helyzet magaslatán maradni. Ráadásul a piac akkor tudja saját akaratát rákényszeríteni a monetáris döntéshozókra, ha azok hitelessége csorbul.

Összességében a 25 bázispontos vágás a piac számára nem jelent nagy változást, ahogy emiatt a nemzetgazdaság forrásköltségei sem csökkennek drasztikusan. A lépéssel a jegybank csak a tétet emelte, ami üzenetértékű a kormánynak is: ha nem lesz gyors megállapodás a nemzetközi hitelezőkkel, azzal az MNB hitelessége is olyan mértékben sérül, hogy nem marad más megoldás, mint a most "megkölcsönzött" bizalom visszavétele, azaz a kamatemelés.