A demográfiai problémák miatt egyre nagyobb a nyomás a nyugdíjrendszereken - mondta Nagy Koppány, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója a Pénztárkonferencián. 1916-ban a születéskor várható élettartam 42 év volt. Ahol viszont a jólét beköszöntött, ezek a számok elkezdtek felfelé menni. Száz évvel később már a 80 év felé közeledett a születéskor várható élettartam Magyarországon. A nyugdíjba menetel idején még hosszabb élettartamra kell számítani, 65 éves kor után további 20 évre.

Nem jók a kilengések

Kapcsolódó

Nem csak a gyerekszám befolyásolja a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságát, hanem a várható élettartam is. A gyerekek száma viszont csökkent azzal, hogy beköszöntött a jólét. 1916-ban átlagosan 4 gyereket szült egy nő, jelenleg 1,5-et, de minden jóléti országra jellemző a 2 alatti átlagos gyerekszám. Több gyerek csak az afrikai országokban születik - fűzte tovább gondolatmenetét Nagy Koppány.

A szakértő arról is beszél, hogy az sem jó, ha nagy kilengések vannak a születésszámban, mert ez a születés után, amikor el kell tartani a gyerekeket, nehezíti a rendszert, amikor dolgoznak, akkor segíti, amikor nyugdíjba vonulnak, akkor pedig ismét nehézségeket okoz. Ilyen nagy létszámú generációk voltak Amerikában a baby boom nemzedék, Magyarországon pedig a Ratkó-gyerekek és a gyes-nemzedék. A demográfiai nyomás egyre nagyobb 2060-ra a mostani duplájára nőhet a függőségi ráta, vagyis az egy aktívra jutó eltartottak aránya.

Kevés a hosszútávú megtakarítás

A nyomást enyhítheti, ha a nyugdíjakat megtakarításból egészítik ki, de Magyarországon a nyugdíjcélú megtakarítások aránya alacsony más országokhoz képest. Összességében véve elég sok megtakarításuk van a magyaroknak, de így is elkeserítő a helyzet. Európában átlagosan a megtakarítások 46,5 százaléka hosszútávú megtakarítás, Magyarországon ennek csak az ötöde, 9 százalék az arány. A nyugdíjcélú állományok összességében nőnek, de a megtakarítók száma nem változik. A munkavállalók nagyjából 29 százalékának van most nyugdíjcélú megtakarítása -  magyarázta az MNB igazgatója.

A jóléti alapok ötlete az MNB versenyképességi programjába került be. Az alapokba kerülő pénzt többféle célra lehetne fordítani, nem csupán nyugdíjcélra, de egészségügyi ellátások finanszírozására vagy pedig lakásvásárlásra is. Ezzel lehetne motiválni a fiatalokat is, hogy hosszútávon takarékoskodjanak.