A legutolsó adatok szerint 2020 júliusában az éves összevetésben számított infláció 3,8 százalék volt, míg a maginfláció 4,5 százalékon alakult. Ez azért is problémás, mert tavaly a költségvetés tervezésekor a kormány 2,8 százalékos inflációt jelölt meg és eszerint emelték a nyugdíjakat. A közel 1 százalékos deficittel lényegében meghitelezik a magyar államot, és az idősek juttatása ennyivel veszített is a vásárlóerejéből.

A kormány erre találta ki a nyugdíjkorrekciót, amelynek lényege, hogy ezt novemberben kiigazítják az időseknek, egy összegben kifizetik 10 hónapra visszamenőleg a különbözetet, majd be is építik a tételt a havi juttatásokba.

Kapcsolódó

"Az infláció tárgyévi várható mértékét szeptember hónapnál korábban nem lehet meghatározni, ennél előbb az év során a költségvetésben tervezett mértéknél magasabb infláció felelősséggel nem prognosztizálható. Amennyiben az inflációs mutatók - a tárgyév első nyolc hónapjának tényadatai alapján - indokolják, a nyugdíjasok november hónapban a különbözetet egy összegben, teljes évre megkapják. A nyugdíj-kiegészítés a következő év januárjában beépül az ellátás összegébe, ahogy a tavalyi év során is, amikor a 2020. januári nyugdíjemelést már a 2019-ben kifizetett nyugdíj-kiegészítés egy havi összegével emelt értékre állapították meg" - írta írásbeli válaszában Rétvári Bence, az Emmi államtitkára Kórózs Lajos MSZP-s képviselő kérdésére.

Az inflációs jelentés végleges változatát az MNB kamatdöntőülésén szeptember 22-én tárgyalják, a KSH pedig szeptember 9-én közli az augusztusi inflációs adatokat.

A miniszterhelyettes jelezte, hogy a Gazdaságvédelmi Alap biztosítja a 2021-ben kifizetendő 13. havi nyugdíj egy heti összegének 77 milliárdos és a nyugdíjprémium 53,438 milliárd forintos kiadását. A nyugellátásokra fordítható költségvetési források összege jövőre közel 327 milliárd forinttal, több mint 3907 milliárd forintra fog nőni az idei évhez képest. Jövőre az ígéretek szerint már egy hétnyi (lényegében egy 53. heti) nyugdíjat kapnak majd az idősek.