A jövő évi költségvetés tervezési körirata választ ad egy régóta a levegőben lógó kérdésre a kormány jövő évi bérpolitikájával kapcsolatosan. Az anyag szerint a költségvetési szektorban bruttó bérnövekedés a 2002. szeptember 1-jei közalkalmazotti illetményemelés 2003-ra áthúzódó hatásából, valamint a 2003. július 1-jei köztisztviselői illetmény emeléséből adódik. Ez azt jelenti, hogy az érintettek bére jövő januárban nem emelkedik nominálisan az idei decemberihez képest, igaz, a keresetek reálértékben emelkednek az szja-teher csökkentése révén. A kormány képviselői minden bizonnyal ezzel az ajánlattal ülnek le egyeztetni ősszel a munkavállalókkal a hivatalos bértárgyalási fórumon. A munkaadók támogatását valószínűleg elnyeri a kormány, ám a foglalkoztatottak eddig megismert követelése – a GDP-vel megegyező mértékű reálnövekedés – alapján hosszú tárgyalásokra van kilátás. A kormány mindenesetre azzal számol, hogy a reálbér-növekedés az idei 11-12 százalék után jövőre 5-6, majd azt követően 2006-ig minden évben 3 százalék lehet. A körirat egyébként 2006-ig terjedően tartalmaz makroprognózisokat, azaz egy évvel további kitekintést ad a kormány terveiről, mint a nemrégiben publikált középtávú gazdaságpolitikai program. A ciklus utolsó évére adott előrejelzések illeszkednek a kormány rövidebb távra adott tervszámaihoz. Meglepetést talán a folyó fizetési mérleg hiánya jelenthet, ezt ugyanis 3-3,5 milliárd euróra várja a pénzügyi tárca. Az egy év alatt akár 800 millió eurós mérlegromlást is feltételező Pénzügyminisztérium a megelőző években még 400-500 milliós deficitnövekedést kalkulált. Ennek okát az egyre dinamikusabban bővülő beruházások és erősödő exportnövekedés mellett az import jelentős növekedésében látja a tárca, amely szerint erre a nyitott magyar gazdaság kiegyensúlyozott fejlődése miatt szükség van. A folyó mérleg deficitje azonban a ciklus egészében nem lépi túl a GDP 3-3,5 százalékát, ami a körirat szerint egy felzárkózási folyamatban elfogadható mérték. Zsoldos István, a CA-IB Rt. elemzője is a beruházások növekvő finanszírozási igényével magyarázza a hiány emelkedését, ami ezzel együtt nem válik kezelhetetlenné. Az elemző szerint azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ilyen távlatban illik óvatosan kezelni a tervszámokat, azok megalapozottságához ugyanis kevés a megbízható adat. Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. közgazdásza a Pénzügyminsztérium által közöltnél nagyobb deficiteket vár a következő években, szerinte az export-import olló jelentős marad. A kormány szerint 2005 után további 1 százalékponttal faragható le az infláció, ami 2006-ban 2 százalék lehet. Az államháztartás hiánya a ciklus utolsó évében 2 százalékot érhet el, vagyis az Európai Monetáris Unióhoz való csatlakozás tervezett időpontja előtt egy évvel előtt már bőven a felvételhez szükséges mérték alá kerülhetnek ezek a mutatók.