Az oktatási államtitkár rámutatott: a kormány ennek ismeretében támogatta az új köznevelési törvényről szóló javaslatot. A tervezet értelmében 2013 szeptemberétől egy főiskolát végzett pedagógus a mostani 122 ezer forinttal szemben 163 ezer, egy egyetemet végzett 129 500 forint helyett 184 ezer forintot kereshet havonta. Azzal kapcsolatban, hogy hogyan emelkedjenek a bérek, szabad-e a kezdők bérét kiemelten emelni, azt mondta, nem lehet megengedni, hogy a pályájuk vége felé járó pedagógusok fizetése "a béka feneke alatt" maradjon.

A kereszténydemokrata államtitkár úgy fogalmazott, a pedagógus életpályamodell bevezetésével évtizedes adósságot törlesztenek. Hoffmann Rózsa a modell kapcsán elmondta, hogy a pótlékok szűkülnek, a pár száz forintos túlóradíjak pedig "elmaradnak", de az nem igaz, hogy ingyenmunkát várnának el ugyanannyi bérért.

Az oktatási államtitkár szerint azok, akik az új köznevelési törvény visszavonását követelik a Gyurcsány-Bajnai korszak restaurációját akarják. Az új törvénnyel az iskolarendszer visszatér eredeti funkciójához, a neveléshez.

Az állam lesz az iskolafenntartó, de lehetnek kivételek

Megerősítette, hogy az intézmények fenntartása általános szabályként az állam feladata lenne, de az önkormányzatok visszavehetik ezt a jogot. Szerinte a változásokból adott esetben a pedagógusok, nevelőtanárok nem fognak sokat érezni. Hozzátette, komolyan készülnek arra, hogy az átadás-átvétel minél gördülékenyebben menjen.

Az oktatási államtitkárságnak az az álláspontja, hogy a helyi közösségeknek legyen szerepe az iskolák működtetésében. Hoffmann szerint szó sincs és nem is volt a felső tagozatok bezárásáról.

Hoffmann szerint európai az tankötelezettség korhatárának csökkentése

A tankötelezettség 16 éves korra csökkentéséről azt mondta, hogy Európában általában ez a jellemző, és ebből nem következik az, hogy az iskolarendszer ki kell, hogy lökje magából a gyerekeket. Az érettségiig, illetve az első szakma megszerzéséig deklarálják az ingyenességet.

Jó dolog lesz a tartóstanköny és a könyvválaszték szűkítése

Szólt arról is, hogy az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a nemzeti alaptanterv (nat) biztosítja majd. Visszatérnek ahhoz a tartalmi szabályozáshoz, amely a kompetenciák fejlesztésének lehetőségét is megadja - tette hozzá Hoffmann. Kérdésre válaszolva elmondta: a nat-ban 7. évfolyamtól ajánlani fogják a második idegen nyelv oktatását. Várhatóan két-háromféle kerettantervet dolgoznak ki, ezek közül kell kötelezően választani, s ebből az is következik - folytatta -, hogy két-háromféle tankönyvnek kell lennie. A tartós tankönyvek bevezetésével a harmadik évtől már megtakarítás prognosztizálható - hangsúlyozta, megjegyezve: a tankönyv nem a gyerek, hanem az iskola tulajdona lesz.

Hoffmann beszélt arról is, hogy az állami és települési önkormányzati intézmények nem nyilváníthatnak vallási, vagy világnézeti elkötelezettséget, de az iskolai fakultatív hitoktatást erősítik.