Egyelőre nem látják az alagút végét a hazai hitelintézetek: nem igazán élénkül a mikrovállalkozások és a kkv-k hitelkereslete. Mint azt a Budapest Banknál elmondták, az utóbbi években a cégek üzleti aktivitása erősen csökkent, kapacitásnövelő beruházások még kisebb arányban jellemzőek, hiszen a vállalkozások a jelenleg ki nem használt kapacitásaik felfuttatására törekednek. Lényegében csak az államilag is támogatott, illetve hatékonyságnövelést célzó beruházások valósulnak meg.

Az új hitelek visszaesése elsősorban a jelentős piacszűkülést szenvedett ágazatokban működő vállalkozásoknál következett be. Sem az építőipar, sem az építőanyag-ipar nem tudott még talpra állni, aminek jelentős a multiplikátor hatása. A gazdasági válság miatt a kkv-k a beruházásaik elhalasztása mellett döntöttek, a bizonytalan környezet miatt csak a létfontosságú fejlesztéseket hajtják végre - tették hozzá a K&H-nál, megemlítve, hogy a rövid lejáratú, a likviditás finanszírozását szolgáló hitelkeretek iránt viszont nőtt a kereslet, mely arra utal, hogy a napi kiadások (szállítók, közüzemi szolgáltatások kifizetése, forgóeszközök vásárlása) finanszírozása egyre több vállalkozásnak okoz problémát. Hasonló tendenciákról adott számot az OTP és a Citibank is. A forgóeszköz finanszírozás mellett a CIB Banknál a mikrovállalkozások tekintetében a folyószámlahitelezésben látnak pozitív elmozdulást, míg a kkv-k terén jellemző még a likviditásfinanszírozás, de a beruházási hitel igénylése továbbra sem meghatározó.

Óvatos bizakodást tükrözhet az a tény, amire az UniCreditnél hívták fel a Napi Gazdaság figyelmét: eszerint 2012-ben a szektor a középvállalatok esetében már némi növekedést tudott felmutatni. Ugyanakkor arra a kérdésre, hogy rövidtávon várható-e valamilyen szintű fellendülés, a bankok zöme leginkább szkepticizmusát osztotta meg velünk. A BB szakértői szerint a vállalati hitelpiac élénkülése a stabil kiszámítható gazdaságpolitika függvénye. Amíg a gazdaságban nem indulnak el pozitív változások, addig nem várható jelentős változás a beruházások terén. A bank reményei szerint ugyanakkor a közeljövőben vélhetőleg valamelyest aktívabbá válnak a kkv-k e téren, mivel a Széchenyi Terv több támogatási lehetőséget kínál. Az exportálóknál is némi növekedésre lehet számítani, bár itt bizonytalanságot hordoz, hogy a lakossági fogyasztás élénkülésének elmaradásával az európai piacok kilátásai még nehezen prognosztizálhatóak.

Az UniCredit szakértői úgy vélik, idén és 2013-ban is hasonlóan alacsony szinten marad majd a beruházási kedv, érdemi növekedésre utaló jelek nem mutatkoznak a keresletben, így a korábbi években tapasztalt dinamika visszatérésére nem lehet számítani. A K&H-nál szintén csak a támogatott, refinanszírozott hitelekben bíznak, mivel - mint mondják - ezek között számos lehetőség áll a kkv-k rendelkezésére, ahol kedvező feltételekkel, alacsony költségek mellett igényelhetnek beruházási, fejlesztési, tevékenységbővítési hiteleket. Ugyanakkor a fentiekkel áll szemben az a banki tapasztalat, hogy az értékesítési adatok azonban azt mutatják, hogy a kkv és vállalati ügyfélkörből csak szűk réteg tudja igénybe venni a kedvezményes lehetőségeket, pont azért, mert a finanszírozási igény már a napi likviditás biztosításához is felmerül, e mellé pedig hosszú távú, beruházásra vonatkozó elkötelezettséget már kevesen tudnak vállalni.