Magyarország valószínűleg az előzmények és a jelenlegi feltételek mellett nem is reménykedhet az IMF-fel folytatandó tárgyalások során abban, hogy a kedvezőbb kondíciójú, úgynevezett készenléti hitelmegállapodást kötheti meg a nemzetközi szervezettel. Elemzők egybehangzó véleménye szerint csak az ennél szigorúbb feltételrendszer mellett megköthető konstrukciók jöhetnek szóba, amelyekhez hozzátartozik, hogy a költségvetési politika kialakítása során a nemzetközi szervezettel együtt kell működni, s az rendszeresen ellenőrzi, hogy teljesültek-e a hitelszerződésben vállalat kötelezettségek ("védőháló" nevű konstrukció nem létezik).

Ez mindenképpen a gazdaságpolitika szuverenitásának feladását jelenti magyar részről - ami talán eddigi "sikerességét" tekintve nem is baj - akár sor kerül a megállapodásban szereplő összeg lehívására az IMF-től, akár nem. Kérdés, hogy abban az esetben, ha megvan a megállapodás, akkor miért kell Magyarországnak újabb devizakötvény-kibocsátásokat végrehajtania, hiszen valószínűleg még az IMF-megállapodással a háttérben sem lehet olyan alacsony kamatok mellett kötvényt kibocsátani, mint amilyen kamatok mellett hozzá lehet jutni a Valutaalap hiteléhez.

Kapcsolódó

Amint arról beszámoltunk, Rogán Antal úgy vélte, a hitelkeret elnevezésétől függetlenül a kormány továbbra is egyfajta védőhálóként tekint a csomagra, azt lehívni nem szeretné; a cél továbbra is az adósság törlesztése és a piacról történő finanszírozás.

Az olcsóbb finanszírozás kérdése

Tisztán közgazdaságilag nehezen indokolható, hogy miért lenne kedvezőbb akár 6-7 százalékos hozam mellett kötvényeket eladni - már ha bekövetkezne egyáltalán ekkora hozamcsökkenés egy megállapodás hatására -, ha közben rendelkezésre áll egy 3-5 százalék közötti szinten kamatozó forrás - mondta Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője. Nyilván az olcsóbb pénzt érdemes használni, hiszen egy egymilliárd eurós kötvénykibocsátás esetében is 200 bázispontnyi különbség éves szinten 20 millió eurónyi különbséget jelent a kamatkiadásokban.

Egy meglévő hitelmegállapodás mellett kötvényeket eladni így inkább politikailag lehet kedvezőbb a kormány számára, üzenet a választók felé: nem szorulunk az IMF pénzére, Magyarország képes a nemzetközi pénzpiacokról finanszírozni magát. De üzenet a befektetők számára is, sikeres kötvénykibocsátásokkal ugyanis erősödhet a piaci bizalom az ország iránt.

Vannak más szempontok is

Vannak azonban más szempontok is, amik a független finanszírozás megtartását, egy IMF hitelmegállapodás mellett történő kötvénykibocsátást indokolttá tehet - mondta Szabó E. Viktor, az Aberdeen Asset Management portfólió menedzsere a Napi Gazdaság Online-nak. Az IMF-konstrukciók ugyanis rendszerint rövidebb lejáratúak, míg egy a megállapodás esetleges megkötése után javuló piaci környezetben akár hosszabb lejáratú kötvényeket is ki lehet bocsátani. Így akár lehetővé válhatna 5, 10 éves, vagy akár hosszabb lejáratú kötvények értékesítése is, ami a a devizaadósság lejárati szerkezetét kedvezőbb irányba alakíthatná.

Persze ezzel kapcsoltban nem árt emlékezni arra - amint azt Görögország példája jól mutatja - hogy a befektetők még egy IMF-megállapodás esetén is csak akkor hajlandóak hosszabb lejáratú kötvényeket értelmes hozamszint mellett megvásárolni, ha fenntarthatónak ítéli egy ország finanszírozási helyzetét. Emlékezetes, hogy görög állampapírt az elmúlt évek során alacsonyabb hozammal csak olyan futamidőre voltak hajlandóak megvásárolni a befektetők, amilyen időtávon a finanszírozási helyzetet megoldottnak látták a különböző mentőcsomagok segítségével.