Az EU-ban a GDP arányában Magyarország költi a legtöbbet úgynevezett általános közösségi szolgáltatásokra, azaz lényegében saját magára: idehaza erre a bruttó hazai termék (GDP) több mint 10 százalékát fordítottuk 2013-ban, szemben az unió 6,8 százalékos átlagával - derül ki az Eurostat adataiból. Az állam összes kiadásainak ötöde megy erre a célra, ami a második legnagyobb arány a ciprusi után, ahol a kiadások negyedét "eszi meg" az állam (utóbbi GDP-arányosan 10,1 százalékot jelent.)

Az éllovas magyar adaton belül kiemelkedően magas az adósságszolgálat súlya, a GDP-arányos 4,8 százalékos érték az EU-ban a harmadik legnagyobbnak számít Portugália (5,1 százalék) és Olaszország (4,9) után. Ennél még a szintén az élbolyba tartozó Görögország is kevesebbet költött kamatfizetésre, 4,2 százalékot, a legalacsonyabb aránnyal Észtország (0,2) büszkélkedhet.

A GDP felére rátenyerel

A magyar állam 2014-ban a GDP 50,1 százalékát költötte el, szemben a 2013-as 49,8 százalékkal. Ezzel az értékkel tavaly az EU-ban a 8. helyen álltunk, miközben Csehország 42 százalékot, Lengyelország és Szlovákia 41,8 százalékot centralizált. Az EU átlaga 48,1 százalék volt, a legmagasabb értéket Finnország (58,7 százalék), a legalacsonyabbat Románia és Litvánia (34,9 százalék) produkálta.
Forrás: Eurostat

Magyarország a törvényhozó és végrehajtó szervek működtetésére szintén messze az EU-átlag felett költ: a hazai érték 4,2 százalék, az uniós ennek pont a fele. Hazánknál csak a horvát (4,6) érték a magasabb, de a volt szocialista országok között csak Csehország 1,9 százalékos aránya alacsonyabb az uniós átlagnál. A 2016-os költségvetés mintegy 16 ezer milliárd forintos kiadási főösszegének 12,5 százaléka megy el általános közösségi szolgáltatásokra. E bő kétezer milliárd forintból a legnagyobb rész - 42 százalék, 840 milliárd forint - a törvényhozó és végrehajtó szervek működtetését szolgálja, 606 milliárdot a pénzügyi és költségvetési tevékenységek, szolgáltatások visznek el, 386 milliárdot pedig az egyéb általános közösségi szolgáltatások.

Gazdasági ügyekre a hazai GDP 6,8 százalékának megfelelő pénzt költ a magyar állam, ami másfélszerese az uniós átlagnak. Ennek több mint fele (3,7 százalék) a közlekedés finanszírozására megy el, ami Romániával együtt a legmagasabb értéknek számít. Meglepő lehet, hogy a távközlés soron Magyarország esetében mínusz 0,2 százalék szerepel: a negatív érték magyarázata - csakúgy, mint Írország, Ausztria és Hollandia esetében - a mobilcégek által befizetett frekvenciahasználati díj.

A gazdasági ügyekre elköltött állami pénzeknél Görögország és Szlovénia az éllovas, 15 százalék körüli értékekkel - a bankmentésnek betudhatóan -, míg a skála másik végén Ciprus, Nagy-Britannia és Írország áll, 3 százalék körüli mutatókkal.

Messze nem ilyen bőkezű a magyar állam a védelmi kiadások, az egészségügyben és a szociális védelemben, itt szignifikánsan az EU átlaga alatti GDP-arányos költésekről van szó, de oktatásra is kevesebb jut.

Ami a védelmi kiadásokat illeti, Magyarország az EU legpacifistább államának számított 2013-ban a maga 0,5 százalékos költési arányával. A a GDP-hez viszonyítva ennél kevesebbet csak Luxembourg és Izland költött (egyaránt 0,4 százalékot) úgy, hogy utóbbinak egyáltalán nincs állandó hadserege. Nem véletlenül kapjuk folyamatosan a kritikákat a NATO-tól, amely 2 százalékos értéket várna el, de már 1,5 százalékkal tudnánk hozni a szövetség USA-n kívüli átlagát. A képhez hozzá tartozik ugyanakkor, hogy nőnek a honvédelmi kiadások: az idén mintegy 0,65 százalékos GDP-arányos érték várható (215,9 milliárd forint), jövőre pedig 0,74 százalékosra (261,4 milliárd forint) van kilátás.

állami kiadások | Create infographics

 

Nem lehet meglepő az egészségügyre szánt források alacsony szintje sem: ez a GDP-hez viszonyítva 2013-ban 5,2 százalékot jelentett, szemben az EU 7,2 százalékos átlagával. Lengyelország és Románia ennél is kevesebbet költ, nem beszélve a hármassal kezdődő ciprusi vagy litván arányról, eközben Csehország és Szlovákia mutatója kissé az uniós átlag felett van.

Ugyanígy az EU-átlag alatt költünk szociális védelemre, tavalyelőtt a GDP 16,6 százaléka ment erre a célra az unió 19,6 százalékos értékével szemben. A volt szocialista országok között ugyanakkor ez az arány magasnak számít, a balti államok, Románia és Szlovákia 11-12 százalék körüli értékeket mutat fel, Csehország és Bulgária 13 százalék felett áll, de kissé még a lengyel arány is kisebb a magyarnál. Az unióban Dánia, Finnország és Franciaország áll az élen, 25 százalék körüli mutatókkal. A szociális védelmen belül szembetűnő, hogy a magyar munkanélküliekre fordított 0,4 százalék - összefüggésben a közmunkával - mindössze egynegyede az uniós átlagnak.

Oktatásra a magyar GDP 4,7 százalékának megfelelő forrás jutott, szemben az EU 5 százalékos átlagával. A volt szocialista országok között ennél csak a két legszegényebb EU-tagállam, Románia és Bulgária költ kevesebbet, a többiek esetében legalább 5 százalékos arányról van szó.

Szabadidős, sport és egyházi ügyekre viszont az uniós átlaghoz képest bőkezűbben költ a magyar állam, a GDP-hez mért itteni 1,8 százalékos arány majd kétszerese az EU-s értéknek. Ezen belül műsorterjesztésre és kiadási tevékenységre 0,3 százalék jut a 0,1 százalékos uniós átlaggal szemben, de hasonló a helyzet a vallási és más közösségi szolgáltatásoknál is.

Közrendre és közbiztonságra elköltött 2,1 százalék szintén az uniós átlag (1,8) százalék felett van Magyarországon - az EU-ban a prímet Szlovákia (3,3) és Bulgária viszi (2,7). Utóbbinál érdekesség, hogy GDP-arányosan ez a balkáni ország költ a legtöbbet tűzoltóira, 0,4 százalékot.

Környezetvédelemre - ide tartozik a hulladékkezelés is - az EU 0,8 százalékos átlagértékével nagyjából azonos szinten költ Magyarország, a GDP arányában 0,9 százalékot. Hasonló a helyzet a lakás- és települési ügyekkel, ahol a magyar érték 0,8 százalék, az EU-átlag pedig 0,9.

 Témához kapcsolódó

Látványosan dagad szomszédunk adóssága

Látványosan dagad szomszédunk adóssága

Májusban 52,6 százalékra nőtt Románia GDP-arányos államadóssága – közölte a bukaresti...
A magas jövedelműek reszkethetnek, a piac felkészült a káoszra

A magas jövedelműek reszkethetnek, a piac felkészült a káoszra

Emmanuel Macron francia államfő stratégiája a kormányfői megbízással kapcsolatban eddig...
Jön a nagy pénzvisszavonás, de mit érzünk meg belőle?

Jön a nagy pénzvisszavonás, de mit érzünk meg belőle?

Most jött el az ideje, hogy a jegybankok világszerte visszavonják az eszközvásárlási...
Megtorpant a magyar gazdaság - mi lesz így a hiánycéllal?

Megtorpant a magyar gazdaság - mi lesz így a hiánycéllal?

A 400 milliárd forintos adóemeléssel megtámogatott idei költségvetés hiányát a GDP 4,5...