A szakértő szerint ekkora bérnövekedéssel megugrana az életszínvonal, és itthon maradnának a magyar munkavállalók, nem Nyugat-Európába mennének dolgozni. Nyugaton lényegesen magasabb a GDP-ben mért bérhányad. Miközben a bruttó hazai termékben mért különbség a nyugat- és kelet-európai országok között háromszoros, addig a bérkülönbség négy-ötszörös.

György szerint a gazdasági növekedés és a bérhányadban mutatkozó különbség felszámolása együtt lehetővé tenne 2021-ig egy 40 százalékos béremelkedést.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke a szerdai szakszervezeti egyeztetéseket követően a lapnak elmondta, hogy a csütörtökön folytatódó bértárgyalásokon ragaszkodnak a járulékcsökkentéssel együtt járó béremeléshez és továbbra is a létminimum szintjének elérését helyezik előtérbe a következő két évben a minimálbérnél.