A vidék felemelkedését úgy kell szolgálni a jövőben, hogy a pénzügyi források kihelyezésénél előnyben kell részesíteni a Budapesten és a vonzáskörzetén kívüli régiókat – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Századvég Vidék Konferencia 2022 nevű budapesti rendezvényén. „Az elmúlt nyolc évben az összes pénzügyi forrás 40 százaléka a fővárosba irányult, annak vonzáskörzetével együtt pedig ez az arány 50 százalék. Erőteljes a fővárosközpontúság, túlzó, hogy mekkora az egyenlőtlenség a főváros és a vidék között, kevés az olyan program, amely a területfejlesztést, a szegényebb régiók fejlesztését szolgálná” – egészítette ki a miniszter.

Az egy főre eső GDP Budapesten az uniós átlag 140 százalékán áll, miközben az országon belül egyes megyék átlaga 44 százalék alatt van. A vállalatok 27 százaléka Budapesten működik, ugyanakkor az árbevétel 40 százaléka itt képződik. A fővárosközpontúság az aktivitási rátában, a munkanélküliség adataiban és a bérszámokban is tükröződik.

Nagy szerint ez a különbség az elmúlt 12 évben nem zárult, hanem inkább kicsit nyílt, és úgy gondolja, ezt a trendet meg kell fordítani.

Az országban jelen lévő hozzávetőleg 30 ezer milliárd forintnyi működő tőkeállomány (FDI) 54 százaléka Budapestre és környékére csoportosul, miközben egyes megyékben 10 százalékos mutatók is megfigyelhetők, de olyan térség is van, ahova egyáltalán nem érkeznek befektetői pénzek külföldről.

A beruházási támogatási programokra az utóbbi nyolc évben 800 milliárd forintot költött a kormány, de az ország dél-keleti és dél-nyugati fele alig részesültek a forrásokból – idézi a minisztert az MTI.

A fejlesztési bankok és garanciaintézmények esetében sem jobb a helyzet: az Exim 2300 milliárdos kárenyhítésre fordítható hitele és a Magyar Fejlesztési Bank 10 milliárd forintos kintlévő állományának túlnyomó hányada is a központi régióban hasznosult. A Kavosz programjainál Budapest és a régió 45 százalékban részesült a forrásokból, a jegybank 6500 milliárd forintjából pedig a központi részre 40 százalék jutott – mondta Nagy arra utalva, hogy ezek aránylag jónak tekinthetők a többi számhoz mérve.

Sok esetben az a probléma, hogy nincs befogadási kapacitás, nincsenek megfelelő méretű ipari parkok. A jövőben a fogadókészség kiépítésére is oda kell figyelni, ami Nagy szerint több minisztériumot és önkormányzatokat is érintő feladat.