Módosító javaslatot nyújt be a Fidesz az árfolyamgát rendszerét módosító törvényjavaslathoz, azt kedvezményezve, hogy ne a lakás értékéhez, hanem a felvett hitel összegéhez kössék az árfolyamrögzítés igénybevételének lehetőségét - közölte Rogán Antal az MTI beszámolója szerint. E szerint az élhetne az árfolyamgáttal mindenki, aki 30 millió forintnál kevesebb hitelt vett fel.

A Fidesz vezérszónoka a parlamentben emlékeztetett: az eredeti tervek szerint az vehetné igénybe az árfolyamrögzítést, akinek a devizahitel fedezetéül szolgáló ingatlanjának forgalmi értéke - a fedezetként való elfogadáskor - nem haladta meg a 30 millió forintot. A Fidesz ehelyett azonban azt a korlátot javasolja - folytatta -, hogy az élhessen az árfolyamgáttal, aki 30 millió forintnál kevesebb hitelt vett fel. Akinek ennél nagyobb összegű hitele van, nyilván egy jóval nagyobb értékű ingatlannal is rendelkezik, s ha neki probléma ennek a kölcsönnek a törlesztése, még mindig megvan az a lehetősége, hogy a lakását egy kisebb értékűre cserélje, éljen a kedvezményes résztörlesztés lehetőségével, azután pedig esetleg egy másik könnyített fizetési konstrukcióval - tette hozzá a politikus.

Az említett módosító indítványról a kormánypárti frakció megkezdte az egyeztetéseket a kabinettel és a Bankszövetséggel is - jelezte Rogán Antal, aki a törvényjavaslatot egyébként egy újabb lépésnek nevezte abba az irányba, hogy a devizaadósságokat lépésről lépésre rendezni tudják.

Az Index viszont úgy tudja, hogy az ügyben a Bankszövetségtől senki nem egyeztetett a kormánnyal - a szervezet nem is kommentálta Rogán módosítóját.

A Portfolio.hu az MNB adataira hivatkozva azt írja: a jegybank végtörlesztés előtti adatai szerint mindössze a deviza jelzáloghitelek 0,6 százaléka volt 30 millió forintnál nagyobb összegű (darabszám szerint). Mivel a felvétel óta jellemzően nőtt a tőketartozás nagysága, még kisebb volt a felvétel időpontjában a 30 millió forint fölötti deviza jelzáloghitelek aránya. Az új árfolyamrögzítést potenciálisan igénybe vevők köre némileg tehát bővül, ami az államnak és a bankoknak is magasabb terhet jelenthet a rögzített árfolyam fölötti kamattörlesztés fele-fele arányban történő elengedése miatt. Ezzel tehát eltér a kormány a bankokkal kötött megállapodástól.