Az inflációs folyamatokat megragadó mutatók - a kereslet-érzékeny és a ritkán változó árú termékek éves inflációja - emelkedtek az előző hónaphoz képest, amit az erős bázishatással magyaráz a jegybank. A mutatók azonban változatlanul mérsékelt inflációs környezetre utalnak - fűzte hozzá az elemzés.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki jelentése 0,0 százalékos januári éves inflációról és 3,4 százalékos maginflációról számolt be. Az üzemanyagok ára az idén januárban 3,1 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban.

A KSH januári éves inflációs adata az előző havinál 0,4 százalékponttal, a maginfláció esetében 0,2 százalékponttal alacsonyabb az előző havinál.

Az MNB számítása szerint az indirekt adóktól szűrt maginfláció 1,6 százalék volt januárban, míg egy hónappal korábban 1,1 százalék. E mutató számításakor a maginflációból az adóhatások mellett a dohánypiaci árrésemelés hatásait is kiszűrik.

Az iparcikkek árai az előző év azonos időszakához képest 0,7 százalékkal emelkedtek januárban. A termékkör inflációs tendenciáinak megítélését az elmúlt hónapokban a repülőjegyárak rendkívül erős volatilitása nehezítette. A repülőjegyárak hatását kiszűrve a nem tartós iparcikkek visszafogott dinamikát mutattak. A havi szinten jelentős ingadozást mutató tartós iparcikkárak három havi csökkenést követően az év elején emelkedtek az MNB elemzése szerint.

A piaci szolgáltatások éves áralakulása esetében meghatározóak az év eleji átárazások. 2014 januárjában a termékcsoport árai, az elmúlt évinél magasabb emelkedést mutatva, az előző hónaphoz képest 0,6 százalékkal nőttek. A szolgáltatások inflációjának alakulását érdemben emelte az autókra kötött kötelező felelősség és egyéb lakossági biztosítási díjak növekedése. E nélkül a szolgáltatások szélesebb körében mérsékelt volt az áremelkedés.

A feldolgozott élelmiszerek szezonálisan igazított árszintje nem változott az előző hónaphoz képest. A visszafogott árdinamika a termékcsoporton belül általánosan jellemző volt.