Czerván György, az MTA Agrártudományi Kutatóközpontjának Mezőgazdasági Intézetében tartott kukorica fajtabemutatón mintegy félezer agrárszakember előtt elmondta: augusztus második feléig 8100 termelő jelentett be 727 ezer hektárra aszálykárt, de a falugazdászoknál továbbra is van lehetőség a bejelentésre, s megfelelő feltételek esetén a kárenyhítő juttatás igénylésére.

A gazdálkodókat segítő intézkedések sorából az államtitkár egyebek között kiemelte: október 16-tól megkezdik a területalapú támogatások és a különleges tejtámogatások előlegének kifizetését. Erre a célra 157 millió forint áll rendelkezésre.

Az állattartók megsegítésére forrásokat csoportosított át a kormány a számukra nyújtható támogatások növelésére, idei kifizethetőségére, így a korábbinál 10 milliárd forint többlettámogatást fizethetnek ki különböző állatjóléti támogatásokra, illetve előrehozott kifizetésekre. Az állattartásban tevékenykedőket segíti az is, hogy forgóeszköz finanszírozással kapcsolatos meglevő hitelkonstrukciók átalakításával azok kedvezőbbé és könnyebben elérhetővé válnak az érintettek számára. Felhívta a figyelmet arra, hogy a lehetőséggel a baromfi és sertéstartókon kívül már a szarvasmarha - és nyúlágazatban tevékenykedők is élhetnek.

Kevés a kukorica és búza

Azt, hogy a kárenyhítésre nagy szükség van, az idei várható terméshozamok is bizonyítják: kukoricából hektáronként négy tonnás termés várható. A korábbi, mintegy nyolcmillió tonnával szemben az idén várhatóan betakarításra kerülő mintegy 4,7 tonnányi termésmennyiség elegendő lesz a hazai takarmány- és ipari szükséglet kielégítésére, de az elmúlt évekhez hasonló mértékű exportra messze nem lesz lehetősége az ágazatnak.

Bár a tavasszal 1 millió 267 ezer hektáron vetettek kukoricát a termelők, betakarítani 117 ezer hektárral kevesebbről fognak. 70 ezer hektárt ugyanis le kellett silózni, a többi pedig kipusztult. A szárazság okozta károkat sikeresen enyhíteni lehet a jó általános alkalmazkodóképességgel rendelkező, a szélsőségesebb klimatikus viszonyokat, a gyakori hő-stresszt is tűrő fajták nemesítésével, illetve termesztésével - hangsúlyozta az MTI-nek Bedő Zoltán az Agrártudományi Kutatóközpont főigazgatója. Tájékoztatása szerint a martonvásári nemesítők által előállított fajták megfelelnek ezeknek a követelményeknek: korai-és középkorai vetésűek, s jól alkalmazkodnak a szárazabb termőhelyi viszonyokhoz. A takarmánybázis, a megtermelt zöldtömeg növelése végett több új, úgynevezett többleveles, martonvásári nemesítésű silókukoricából is választhatnak a termelők.

Megdupláznák a sertésállományt

A kormány által elfogadott sertéságazati stratégiáról az államtitkár elmondta, célja, hogy hét év alatt a jelenlegi 3 millió darabról 6 millióra nőjön a hazai sertésállomány. A stratégia szerint átfogó, az ágazat valamennyi szereplőjét érintő intézkedéseket indítanak el. Azok egyebek között érintik majd a takarmány finanszírozási kérdések kezelését, a piaci lehetőségek felkutatását, a marketinggel kapcsolatos kérdéseket, azaz az ágazattal kapcsolatos minden olyan részletet, amely révén pozitív irányba lehet terelni a sertéságazat jövedelmezőségét és életképességét.
A kitűzött célok megvalósítása segíti majd a magasabb hozzáadott érték előállítását, a vidéki foglalkoztatottság növelését, s hozzájárul a mezőgazdaság jelenlegi torz szerkezetének kedvező átalakulásához - mondta. A stratégia beindítására a 2013-as költségvetésben - az elfogadott sarokszámok szerint - 2,6 milliárd forint áll majd rendelkezésre - közölte Czerván György.