A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közzétett előzetes adatai szerint az első negyedévben 12,6 százalékkal nőtt az export euróban számolt értéke, az import pedig 14,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A külkereskedelmi többlet 72 millió euróval csökkent, de így is 2,470 milliárd eurót tett ki. Különösen dinamikusan nőtt a forgalom márciusban, a kivitel 18,4, a behozatal 21,0 százalékkal nőtt éves összevetésben. A jelentős import ellenére a kiviteli többlet 956 millió eurót tett ki, mindössze 1,5 millióval kevesebbet a tavaly márciusinál.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kiemelte: történelmi csúcsot ért el az import és az export márciusban. A következő hónapokban folytatódhat az export növekedése, mivel az ipar tavalyi gyengélkedése feltehetően átmeneti lehetett, amit az idei impozáns teljesítmény is alátámaszt, míg az európai konjunktúra mutatók is élénkülést jeleznek - közölte.

Kifejtette: a külkereskedelmi forgalom szignifikáns megugrását részben az egy évvel ezelőtti igen gyenge bázis, valamint a munkanaphatás is magyarázza. Azonban a külső kereslet is érdemben bővült az európai konjunktúra határozott javulásának köszönhetően, míg az import megugrását a fogyasztás és beruházások erősödő növekedése, valamint a gáztározók feltöltése magyarázhatja.

Suppan Gergely szerint az idén 8,7 milliárd euróra csökkenhet a külkereskedelmi többlet a tavalyi 9,935 milliárd euró után a jelentősen élénkülő hazai beruházások, valamint a tavalyinál valószínűleg magasabb átlagos olajárak miatt. 2018-ban az új autóipari kapacitások várható üzembehelyezése miatt érdemben bővülhet a kivitel, így a továbbra is élénk belső kereslet ellenére a Takarékbank elemzője nem vár további jelentősebb csökkenést a külkereskedelmi többletben.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint - bár a részletes számok még nem ismertek - feltételezhető, hogy az erős külkereskedelmi adatok összefüggésben vannak a lendületes márciusi ipari adatokkal. Hozzátette: bár az impozáns adat részben az alacsony bázisnak volt köszönhető, az ipar első negyedéves 7,5 százalékos volumennövekedése mindenképpen azt sugallja, hogy a szektor érdemben hozzájárult a gazdaság teljesítményéhez. Várakozásai szerint így az első negyedévben 3,4 százalékkal bővülhetett éves szinten a magyar GDP.

A tavalyi csaknem 10 milliárd eurós külkereskedelmi többletnél idén vélhetően kisebb lesz az aktívum, hiszen a háztartások fogyasztásának emelkedése, illetve a beruházási aktivitás várható felfutása az importbővülésen keresztül csökkentheti a többletet. Kedvező, hogy az exportkilátásokat befolyásoló külső negatív kockázatok valamelyest csökkentek, és az eurózóna konjunktúrája jelenleg támogatónak látszik. Így a külkereskedelmi többlet is jelentős maradhat, az év egészében elérheti a 9,5 milliárd eurót - közölte az Erste vezető elemzője.