A Napi Gazdaság Csütörtöki számának cikke

A hosszú távú kamatpályára a görög válság eszkalálódása felfelé ható kockázatot jelent. Ezen túlmenően a hazai költségvetési intézkedések konkrét paramétereitől függően júniusban - amikor legfrissebb inflációs jelentését publikálja az MNB - változhat az inflációs és a növekedési előrejelzés, bár ennek irányáról már eltértek az elemzői vélemények: volt, aki szerint hosszú távon csökkenti, mások szerint viszont növeli a kockázatokat a Széll Kálmán terv 2.0-ban megfogalmazott intézkedéscsomag. Érdekesség, hogy az elemzői konszenzusnál alacsonyabb év végi kamatot jósolt a minap az OECD. A párizsi székhelyű szervezet szerint az IMF megállapodás 75 bázispontos kamatcsökkentés előtt nyithatja meg a teret, vagyis év végére 6,25 százalékra szállhat le a ráta.

Kapcsolódó

Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője az áprilisi kamatvárakozásokhoz képest nem lát érdemi eltérést. Továbbra is a pénzügyi stabilitás kap elsőbbséget az inflációval szemben a kamatdöntésben, bár az inflációs kockázatok növekedése óvatosságra inthet. A szakember szerint a Széll Kálmán terv 2.0 az infláció emelkedését okozza idén és jövőre is és a monetáris tanács tagjainak egyes nyilatkozatai is megerősítik, hogy az EU/IMF megállapodás előtt nem valószínűsíthető kamatcsökkentés. Amennyiben az EU-IMF tárgyalások problémája megoldódik és a globális piaci helyzet nem mutat jelentős romlást, a magyar eszközöktől várt kockázati prémiuma csökkenhet - tette hozzá Jobbágy, aki szerint a legfrissebb inflációs folyamatok tükrében a jegybanki cél 2013-as elérése kétségessé vált. Jobbágy a júniusi inflációs jelentés kapcsán úgy látja, hogy a jegybank felfelé módosíthatja inflációs előrejelzését 2012-re és 2013-ra is.

IMF-hitel, IMF-hitel - e nélkül nem megy

A stabilitási kockázatok mellett felerősödtek az inflációs kockázatok is, bár a reálgazdasági folyamatok az infláció mérséklődősének irányába hatnak - véli Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, hozzátéve, hogy mozgástér a kamatcsökkentés irányába most nincs, de emelni sem szükséges. Kamatcsökkentésre csak az IMF megállapodás után kerülhet sor, arra is csak akkor, ha az meredeken csökkenti a kockázati felárakat, illetve olyan mértékben erősíti a forintot, hogy az az infláció mérséklődését is elősegítheti - tette hozzá.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője szerint mivel Magyarországra vonatkozóan a kockázati megítélésben nem következett be tartós javulás (sőt az utóbbi napokban ismét romlás mutatkozik) a tanács továbbra is óvatos lesz, és nem csökkenti a kamatot. A magyar eszközöktől elvárt kockázati prémium az IMF-el való megállapodás létrejöttéig várhatóan nem is fog csökkeni, piaci turbulenciák idején pedig még emelkedhet is, tehát a megállapodás megléte mindenképpen feltétele a monetáris enyhítésnek - állítja Nyeste. Az újonnan bejelentett kormányzati intézkedések inflációemelő hatásúak, mind az idei, mind a jövő évi infláció magasabb lesz a korábban gondoltnál, és várhatóan jövőre sem érjük el a 3 százalékos középtávú jegybanki célt. Ugyanakkor Nyeste Orsolya szerint a tanács ismét "át fog nézni" az egyszeri hatásokon, és mivel nagyon nyomott a belső kereslet és általában véve is elég rosszak a növekedési kilátások, az inflációs kilátások romlása önmagában nem fogja visszatartani a tanácsot az óvatos kamatcsökkentésektől.

A júniusi inflációs jelentésben valószínűsíthetően felfelé módosulnak az inflációs, lefelé pedig a növekedési prognózisok - véli Nyeste, aki szerint a kamatvárakozásokat ez nem fogja módosítani.

Túl sok az "egyszeri" inflációs hatás

Kondrát Zsolt, az MKB vezető elemzője is úgy látja, hogy júniusban módosítani fogja növekedési és inflációs prognózisát a jegybank, mivel olyan helyzetben vagyunk, hogy folyamatosan érkeznek az egyszeri hatások (most éppen a költségvetés felől), ami tartósan magasabb szinten tartja az inflációs pályát. Ezzel együtt a kormányzati intézkedések inflációs hatásán valószínűleg átnéz a tanács, főleg hogy a növekedésre gyakorolt hatásuk negatív, ami az infláció mérséklése irányába hat. A kockázatot főleg a nemzetközi pénzpiacoknak a forint árfolyamára gyakorolt hatása jelenti, de az árfolyam májusi gyengülése - különösen a gyors és jelentős mértékű április végi erősödés után - a mostani döntésnél még nem lesz elég a kamatemeléshez, így marad a 7 százalékos alapkamat.

Nagy Tamás, az UniCredit Bank szakértője a május 29-i kamatmeghatározó ülésen a kamat tartását valószínűsíti, de mint mondta konszolidált fiskális és pénzpiaci folyamatok esetén elképzelhetőnek tart egy 25 bázispontos kamatvágást október környékén. Ebből a szempontból releváns kockázatnak az eurózóna válsága, illetve az IMF-megállapodás esetleges további csúszása által kiváltott negatív pénzpiaci reakciók lehetnek. Ami a jegybanki prognózisokat illeti, Nagy Tamás növekvő esélyét látja annak, hogy az inflációs előrejelzés felfelé módosul, az eddig követett kamatpályát azonban egy ilyen lépés valószínűleg nem befolyásolja érdemben.