Meglepő gyorsasággal csökkent a márciusi infláció az előző két hónap száguldása után. Elsősorban a feldolgozott élelmiszerek árainak vártnál mérsékeltebb alakulása jelentett meglepetést.

A visszafogott ütemből azonban még korai lenne messzemenő következtetéseket levonni az év hátralévő részére. A nem feldogozott áruk alakulása ugyanis nagyban befolyásolja a feldolgozottak árát augusztus-szeptembertől. Márpedig az idei termés alakulásáról eddig nem érkeztek kedvező hírek. A fagyot követő szárazság lefékezhette a mezőgazdaságot, konkrétumok még nem látszódnak - mondta Németh Dávid, az ING szenior elemzője.

Az áralakulások viszonyítási pontjául választott tavalyi év sem jelent jó bázist. Egy éve olyan alacsony szinten növekedtek az árak, többek között az élelmiszereké is, hogy az eleve megdobja az idei számokat. Vannak ugyan olyan tételek, amelyeket pont tavaly jellemzett egy nagyobb növekedés (pl. cukor, pékáru), a trenden ez nem változtat.

Más élelmiszerek viszont adminisztratív intézkedések következtében drágulnak majd. A tojás már most csaknem másfélszeresébe kerül a tavaly márciushoz viszonyítva, azonban az uniós szabályozások miatt a következő hónapokban is magas maradhat az ütem - tette hozzá Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője. Ugyanez vonatkozik a baromfihúsra is, még ha az eddig nem is jelent meg az árakban.

Nincs összhang az elemzők között

Az elemzői várakozásokban azonban mégis igen nagy eltérések vannak. Ha idén az élelmiszerárak szezonalitásnak megfelelően alakulnak - szemben a tavalyival - akkor az év közepén lényegesen felpattanhat az ütem. A mostani 4 százalék akár 6,5-7 százalékra is ugorhat, és ez a teljes fogyasztóiár-indexre is hatással lehet: akár a 6,6 százalékos rátát sem lehet kizárni - véli Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője, aki szerint ezt követően már mérséklődhetnek az árak

Nem az élelmiszer az egyetlen, amely dinamikát adhat az árindexnek. A jövedéki adót idén kétszer is megemelik. A februári drágítás most márciusban gyűrűzött be az adatokba, a következő emelés pedig júliusban jön. Mindez 15 százalékkal emeli meg a dohányáruk és az alkohol árát. A benzin megközelítőleg 20, míg a piaci energia 10 százalékkal drágulhat - mondta Kondrát.

Ezzel szemben mások kitartanak a mellett, hogy nem haladja meg idén az árindex a 6 százalékot. Egyedül a friss gyümölcs, zöldség és a burgonya szezonális árai tornázhatják fel átmenetileg az indexeket ennél magasabb szintre. A márciusi infációt az élelmiszereken túl más tételek is támogatták - hangsúlyozta Németh. A használt gépjármú ára 5,7 százalékkal maradt a tavalyi alatt. Elképzelhető, hogy ebben a jövedéki adó emelése is szerepet játszott. A korábbinál ugyanis jobban megéri külföldről autót vásárolni.

Ugyancsak kedvező volt a ruhaárak mérsékelt drágulása, ugyanakkor a szezonális áremelés március-áprilisban történik, így elképzelhető, hogy az új kollekció kicsit később érkezett meg, így a március helyett az áprilist terhelik majd az árak. Összességében az éves index 5,6 százalékra kerülhet, majd ha a tavaly novemberi jövedékiadó-emelés bekerül a bázisba, hirtelen csökkenés válthatja fel, és év végére akár 5 százalék alá is benézhet az infláció.

Kockázatok a rendszerben

Alapvető korlátot jelent a gyenge kereslet is. A cégek a sorozatos költségsokkokra gyakran elbocsátásokkal reagáltak, és ez tovább szűkítheti az idei növekedést. Az áremeléseket viszont a cégek már meghozták, így elképzelhető, hogy ha egyszer beindul a növekedés, akkor nem szállnak el az árak.

Vannak azonban még kockázatok a rendszerben. A hatósági árak ugyanis politikai kérdés, és nem biztos, hogy tényleg sikerül a rezsidíjakat az ígértnek megfelelően befagyasztani - mondta Kondrát. A BKV díjai szintén bizonytalansági tényezőt jelentenek, mivel ha azt nem terhelik rá a fogyasztókra, akkor azt majd az önkormányzatnak kell állnia. A szokásos év eleji - áfaemelésen túli - drágítást ugyan elhalasztották, de ettől még lehet, hogy nem tudják elkerülni azt.

Áprilisban tovább drágultak az üzemanyagok, azonban egy évvel ezelőtt is jelentős drágulás volt, így bázishatások miatt éves szinten nem okoz magasabb árnyomást - véli Suppan. A gyenge kereslet továbbra is fékezheti az inflációt, azonban az IMF/EU megállapodás csökkentheti lényegesen a forintgyengülésből származó felfelé mutató kockázatokat.

Nem lesz szigorítás?

A 3 százalékos inflációs cél elérését azonban 2013 második negyedévére elérhető marad, így az MNB-nek nem kell szigorítással válaszolni a magasabb inflációra - tette hozzá Suppan. A jegybank várhatóan kivár az IMF-megállapodásig, mivel ennek hiánya fokozhatja stabilitási és inflációs kockázatokat, míg egy sikeres megállapodás jelentősen mérsékelhetné ezen kockázatokat. Kamatcsökkentésre csak a hitelmegállapodást követően kerülhet sor, ebben az esetben év végére 6,5 százalékra csökkenhet az alapkamat.