A NAPI Gazdaság elemzői konszenzusa 6,92 százalékos inflációt valószínűsített a tavalyi év utolsó hónapjára, bár akadt olyan elemző is, aki 6,8 százalékos fogyasztói árindexet várt. A hó/hó alapon számolt részindexek tekintetében meglepetésnek tekinthető, hogy az élelmiszerárak 0,2 százalékkal csökkentek novemberhez képest, illetve, hogy az egyéb cikkek és üzemanyagok termékcsoport árszintje - a várt csökkenéssel szemben - nem változott. Az élelmiszereken belül leginkább a sertéshús ára mérséklődött, miközben az idényáras élelmiszerek drágultak, azaz a szakértők az áralakulás irányát helyesen becsülték előre, csak annak mértékében voltak túl pesszimisták. A legjelentősebb, 0,3 százalékos havi áresést a tartós fogyasztási cikkek esetében jegyezte fel a statisztika, ami a forint árfolyamerősödésének tudható be. A szolgáltatások árszínvonala 0,2 százalékkal nőtt, a háztartási energia 0,1 százlékkal drágult, a szeszes italok és dohányáruk pedig annyiba kerültek decemberben is, mint egy hónappal korábban. A ruházati cikkek 0,8 százalékkal drágultak. Az energiaárak és az élelmiszerárak nélkül számolt maginfláció decemberben 8,1 százalék volt év/év alapon, a havi 0,7 százalék Tavaly az éves átlagos fogyasztói árszínvonal-növekedés mértéke 9,2 százalék volt. Január és december között az élelmiszereknél 13,8 százalékos, a szolgáltatásoknál pedig 9,8 százalékos árnövekedés következett be, azaz a fogyasztói kosárban együttesen 52,2 százalékos súlyaránnyal rendelkező két főcsoportban az áremelkedés mértéke nagyobb volt az átlagosnál. Szintén átlag feletti árszínvonal-emelkedés következett be a szeszesitalok, dohányáruk, illetve a háztartási energia főcsoportokban - 11,2 százalék, illetve 10,3 százalék -, a tartós fogyasztási cikkek, az egyéb cikkek, üzemanyagok, illetve ruházkodási cikkek főcsoportokban pedig az átlagosnál alacsonyabb volt a drágulás üteme (1,0 százalék, 4,9 százalék, illetve 5,3 százalék).