A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Több tényező gátolja az élelmiszer-hulladékok (például a használt sütőolaj és zsiradék) útjának pontos nyomon követését, annak megítélését, hogy azok a termelőtől a feldolgozási és szállítási engedéllyel rendelkező céghez kerülnek-e − mondta a Napi Gazdaságnak Deák György, a Biofilter Zrt. vezérigazgatója. A jelenlegi szabályozás például lehetőséget ad arra, hogy állatmenhelyeknek adják át az ilyen hulladékokat, míg azonban a szakcégeket szigorú élelmiszer-biztonsági és adminisztrációs előírások kötik, addig előbbieknél több kérdés tisztázatlan. Deák szerint az engedélyek nem tartalmaznak például mennyiségi korlátot, illetve nem feltétel a minőségi ellenőrzés sem, a menhely gyakorlatilag "bármiből bármennyit" átvehet. Az ilyen intézményeknél ráadásul a minőségbiztosítás sem kötelező, ezért adott esetben akadályokba ütközhet az okozott kár megtérítése, de tisztázatlan a csomagolóanyagok, göngyölegek és szállítóeszközök sorsa is.

A hulladékbegyűjtéssel foglalkozó cégekre vonatkozó szabályoknak a menhelyeknek nem kell megfelelniük, az állam nem ellenőrzi a megfelelő tisztítást vagy fertőtlenítést. A szakma elsődleges célja, hogy pontosan meghatározzák a menhelyek által átvehető hulladék körét és mennyiségét, az ellenőrzésére pedig hiteles mérési lehetőséget kell biztosítani − hangsúlyozta lapunk kérdésére Simon Anita, az LTV Trans Környezetvédelmi Zrt. vezérigazgatója.

A begyűjtésekből származó tisztított növényi olajat a feldolgozás után értékesítik, a biodízelgyártáson kívül kisebb mennyiségben az aszfalt-, gipsz- és festékgyártás, valamit asztalosüzemek használják a terméket. A "tisztítási maradékot" a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. budapesti szennyvíztisztító telepének biogázüzeme hasznosítja. A Biofilter évi 5-8 ezer tonna használt növényi olajat gyűjt be, 95-97 százalékban cégektől, a Mol Nyrt.-vel közös programmal azonban idén már 10-15 százalékot is elérhet a lakossági részarány Deák György szerint.