A Napi Gazdaság keddi számának cikke
A szerződés értelmében Magyarországra két irányból, Ausztria és Ukrajna felől érkezik orosz gáz, a legfrissebb rendelkezésre álló adatok szerint a szerződés indulásától 2012. január 1-jéig mintegy 207 milliárd köbméter. Azzal, hogy az állam − várhatóan idén januárban − átveszi az E.On magyarországi gázüzletágát, a 2016-tól érvényes szerződésben már az MVM Zrt. lehet az orosz fél tárgyalópartnere (a magyar hosszú távú gázszerződés 2005-ben került az E.Onhoz, amikor a német cég többségi részesedést vásárolt a Mol gázüzletágában, a dokumentumot az E.On Földgáz Trade Zrt. kezeli).
Az állam e vásárlás nélkül is az E.On helyére léphetett volna a következő szerződés tárgyalásában, ráadásul szakértők szerint egy ilyen kontraktus megfelelő tárgyalása alapesetben is éveket vesz igénybe, azaz gyakorlatilag az utolsó pillanatban konkretizálta törekvéseit a kabinet (Napi Gazdaság, 2012. november 29.).
Az E.On korábban ért el sikereket az árképzési formula kedvező irányba módosításában, és bár a szerződéses részletek nem ismertek, több ország kapcsán is felmerültek olyan információk, hogy a − jelenleg kedvezőbbnek tekintett − tőzsdei gázárak nagyobb szerepet kaptak az amúgy jórészt olajindexált hosszú távú megállapodásokban. És bár a Gazprom szerint a spot piaci árak egyre kevésbé népszerűek a szerződők "kívánságlistáján", egyes szakértők másként látják, Varró László, a Nemzetközi Energiaügynökség igazgatója például lapunknak korábban (Napi Gazdaság, 2012. október 4.) azt mondta: a magyar szerződésre is jellemző olajindexálás idejétmúlt modell, a gázpiac egyre jobb alternatívát jelent ezzel szemben, és az sem várható, hogy a közeljövőben olyan ármozgások alakulnak ki, amelyek jelentős hátrányt jelenthetnek a hosszú távú megállapodásokkal szemben. Piaci vélemények szerint ugyanakkor az ellátásbiztonság szempontjából nem tekinthetõ működõképesnek egy csak tõzsdei árakon alapuló, rövid távú szerzõdésekkel operáló modell, az orosz fél pedig várhatóan sohasem adja fel (teljesen) az olajindexálást. A Gazprom a Napi Gazdasággal korábban azt közölte, a Déli Áramlat megépítése nem függ össze a magyar hosszú távú szerződéssel, a magyar beszerzési árak módosítására pedig egyelőre nem kell számítani.
| 1975 | 0,6 |
| 1980 | 3,8 |
| 1985 | 4,0 |
| 1990 | 6,5 |
| 1995 | 6,3 |
| 2000 | 7,8 |
| 2001 | n. a. |
| 2002 | n. a. |
| 2003 | n. a. |
| 2004 | n. a. |
| 2005 | 9,0 |
| 2006 | 8,8 |
| 2007 | 7,5 |
| 2008 | 8,9 |
| 2009 | 7,6 |
| 2010 | 6,9 |
| 2011 | 6,3 |
| Forrás: Gazprom Export, Reuters, Napi Gazdaság-gyűjtés | |
Legolvasottabb
Éjszakánként 25 eurós sarcot vetnének ki a magyarok egyik kedvelt úticéljára
Így állna bosszút Lázár Jánoson a MÁV miatt az értelmiség
Búcsúznak a kallerek a MÁV-nál
Kőkemény kritikát kapott Magyar Péter, nem maradt adós a válasszal
Varga Mihály szerint hagyjuk a megát és gigát, az egymilliárd eurós kína hitel apró
Pikó András: emberkísérlet a Palotanegyed bontása
Ausztriában fillérekbe kerül az, ami nálunk luxus csemege
Óriási a baj a patinás chipgyártónál, már minden opció az asztalon van
Az állampapír-megtakarításokat is érintheti Nagy Mártonék bűvös terve