Az eredetileg tervezettnél öt nappal később tartják meg az európai vezetők hitelválság-csúcstalálkozóját. Ez azt jelenti, hogy október 18. helyett 23-án - azaz vasárnap, a piacok zárva tartásának idején - tanácskoznak azokról a meghozandó intézkedésekről, amelyek a görög adósság kezelését, a spanyol és az olasz piacok és a bankok védelmét szolgálnák.
Az ellentétek most akörül sűrűsödnek, hogy a júliusban, a második görög mentőcsomag részeként elhatározott 21 százaléknál nagyobb mértékben írják-e le a görög adósságot. Az ECB ellenzi a nagyobb leírást, miközben Németország hajlana rá.

Berlin azt szeretné, hogy vizsgálják felül a második, 109 milliárd eurós görög mentőcsomagot és a terhek jóval nagyobb részét viseljék a görög kötvények tulajdonosai. Franciaország mellett mások is ellenzik ezt a tervet mondván, hogy pánikot keltene a pénzügyi rendszerben.
A felek abban ugyanakkor egyetértenek, hogy a döntéssel megvárják a Görögországban vizsgálódó trojka jelentését. Erről az első informácók már ma napvilágot láthatnak, de a teljes értékelés vélhetően nem készül el a jövő hét közepe előtt - emiatt is szükség lehetett az EU-csúcs halasztására.

Bár az euró erősödéssel reagált arra, hogy vasárnap megegyezéssel állt fel Angela Merkel és Nicolas Sarkozy a tárgyalóasztaltól, a bankok feltőkésítési tervéből egyelőre hiányzik a menetrend és az erre fordítható források nagysága. A Financial Times által idézett egyik európai tisztviselő arra emlékeztetett, hogy Franciaország rövid távon továbbra sem szeretné saját büdzséjéből finanszírozni a bankok feltőkésítését.

Eközben az Európai Bizottság elnöke úgy vélte, az Európai Unió minden tagállamának részt kellene vennie Görögország megmentésében. Ezt akkor is meg kellene tenniük, ha nem tagjai az euróövezetnek.
"Azt szeretném, ha minden ország támogatást nyújtana, ha ehhez megvannak a pénzügyi eszközei" - mondta José Manuel Barroso a Bild című lap keddi számában, hozzátéve, hogy ez saját érdekük.
"Ha az euró ingataggá válik, akkor az minden országot nehéz helyzetbe sodor, azokat is, amelyeknek saját nemzeti valutájuk van" - fejtette ki a lapnak Barroso.

A brit, a francia és az amerikai politika irányítói telefonon egyeztettek a válság kapcsán. David Cameron brit miniszterelnök és Nicolas Sarkozy francia elnök egyetértett Barack Obama amerikai elnökkel: határozott cselekvésre van szükség annak érdekében, hogy végre megoldják válságot, és biztosítsák a gazdaság talpra állását mind az euróövezetben, mind pedig azon kívül - hangzott el a Fehér Háznak a három vezető hétfői telefonbeszélgetéséről kiadott közleményében.

Az amerikai kommüniké szerint Obama továbbra is szoros egyeztetést folytat majd európai kollégáival az október 23-ra kitűzött EU-csúcsig, valamint a G20-csoport november 3-án és 4-én megrendezendő tanácskozásáig hátralévő időszakban.

Az amerikai és a francia elnök röviden szót váltott a közel-keleti helyzetről is, és egyetértett abban, hogy az érintett feleknek vissza kell térniük a tárgyalóasztalhoz - közölte az amerikai elnök hivatal.