z első becslésben közölt márciusi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott - közölte a hivatal. Februárhoz képest pedig a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás márciusban 10,4 százalékkal visszaesett.

Így 2020. január-márciusban az ipari termelés 0,1 százalékkal emelkedett. A külpiaci eladások volumene 0,4 százalékkal bővült, míg a hazai értékesítésé 2 százalékkal csökkent. A negyedévben az ipari termelés három régióban csökkent, a legnagyobb mértékben (-7,9 százalék) Budapesten. A legnagyobb volumenbővülés Pest régióban (+11,4 százalék) volt, a többiben 0,8 és 7,4% közötti növekedést mértek.

Kapcsolódó

A szerda reggel publikált részletes adatok szerint az ipari export volumene márciusban 8,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A feldolgozóipari exportértékesítés 32 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 22, a 17 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 1,8 százalékkal csökkent. Az ipar belföldi értékesítése 0,8, ezen belül a feldolgozóiparé 1,9 százalékkal mérséklődött az előző év azonos hónapjához képest.

Az iparon belül a döntő súlyt (95 százalék) képviselő feldolgozóipar termelése 5,7, míg a csekély súlyú bányászaté 27 százalékkal visszaesett. Az energiaipar kibocsátása (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 5,4 százalékkal emelkedett.

A statisztikusok szerint a februári növekedéssel szemben a legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 26 százalékát képviselő járműgyártás 19,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi termelési szinttől. A közúti gépjármű gyártásának volumene 28, míg a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 13,1 százalékkal csökkent.

A feldolgozóipari termelés 13 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 1,7 százalékkal emelkedett. A két legnagyobb alágazat közül a jelentősebb, az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 91 százalékkal nőtt, ugyanakkor a kisebb súlyú elektronikus fogyasztási cikk gyártása 2,2 százalékkal mérséklődött.

A feldolgozóipari termelésből 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása számottevően, 12,7 százalékkal nőtt az előző évihez viszonyítva, mindkét értékesítési irányban nőttek az eladások. A legnagyobb súlyt (25 százalék) képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 4,7, míg a második legjelentősebb italgyártás 8,2 százalékkal bővült. Kimagaslóan, 52 százalékkal nőtt a növényi, állati olaj gyártása. Mindössze egy alágazatban, a csekély súlyú dohánygyártásban esett vissza a termelés (-9,2 százalék).

A közepes súlyú alágak közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 1,3, a fémalapanyag és fémfeldolgozási terméké 6,7 százalékkal csökkent az egy évvel ezelőttihez viszonyítva.

Az alágak közül a legnagyobb mértékben (+31 százalék) a kisebb súlyú villamos berendezés gyártása bővült, elsősorban a járműgyártáshoz köthető akkumulátorgyártás felfutása miatt.

Folytatódott a csökkenő tendencia a vegyi anyag, termék gyártásában: a kibocsátás márciusban 5,4 százalékkal csökkent, nagyrészt a meghatározó súlyú műanyag-alapanyag gyártásának visszaesése következtében.

Hasonlóan az előző hónaphoz, a legnagyobb mértékben (-38 százalék) a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás maradt el az egy évvel korábbitól, mind a hazai, mind a külpiaci kereslet visszaesése miatt.

A régiók közül az ipari termelés csak Pest régióban (+10,1 százalék), Dél-Dunántúlon (+5 százalék) és Észak-Alföldön (+3,3 százalék) nőtt. A többi régióban 3,0 és 16,5 százalék közötti volumencsökkenést mértek, a legnagyobb mértékűt Nyugat-Dunántúlon.

A kilátások egyelőre nem túl biztatóak: KSH által megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 10,1 százalékkal kisebb volt a 2019. márciusinál. Az új belföldi rendelések 1,6 százalékkal nőttek, ugyanakkor az új exportrendelések 11,9 százalékkal visszaestek. Az összes rendelésállomány március végén 6,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.