A vádirat szerint a volt adóhivatali főosztályvezető-helyettes egy ismerősén keresztül - aki szintén vádlott az ügyben - abban állapodott meg egy vádlottársával, hogy olyan személyektől, akiknek érdekeltségében adótartozással rendelkező, megszüntetni kívánt cégek vannak, arra hivatkozással kérnek pénzt, hogy közreműködnek az adótartozás - behajthatatlanság miatti - törlésében, illetve a cégek kényszertörléséhez szükséges feltételek biztosításában.

A vádlott a cégek adóhatóság által kezelt, adótitoknak minősülő adatait az annak megismerésére nem jogosult személyeknek kiadta és előre közölte a helyszíni adóhatósági ellenőrzések idejét, valamint a hivatalos küldemények postázásának tényét is. Társai közreműködésével - annak érdekében, hogy eljárási jogosultságát biztosítsa - a volt főosztályvezető-helyettes elérte azt is, hogy a cégek székhelyét az általa vezetett osztály illetékességi területére helyezzék át.

Kapcsolódó

A megállapodás szerint a hivatalos személy és két társa az adott cég adótartozásának 10-15 százalékát kérte az ügyintézésért cserébe, a vádirat szerint ezzel közel huszonegymillió forint jogtalan előnyre tettek szert, amelyet egymás között egyenlő arányban elosztottak.

A volt főosztályvezető-helyettes és két társa részben beismerte a bűncselekmények elkövetését, a többi vádlott - akik az érintett kilenc cég érdekében eljáró személyek voltak - tagadta annak elkövetését illetve megtagadta a vallomástételt. A vádlottak valamennyien szabadlábon védekeznek.

A volt főosztályvezető-helyettes terhére rótt - 9 rendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által az előnyért kötelességét megszegve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett - hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és a 3 rendbeli hivatali visszaélés bűntette, a halmazati szabályokra figyelemmel akár tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.