Több ok együttesen játszhatott szerepet abban, hogy Magyarország elveszített közel 30 ezer embert a koronavírus járvány három hullámában - írja a Népszava. A leggyakrabban hivatkozott tényező a lakosság általánosan rossz egészségi állapota. Ehhez társultak a járvány elleni védekezés hibái: így a kevés tesztelés, az elnagyolt kontaktus-kutatás, a késlekedő és gyakran következetlen járványügyi intézkedések sorozata.

Az okok között ott van a vírus orvos-biológiai újdonsága, az ellátórendszer szervezetlensége és szakemberhiány mellett az is, hogy az ágazat irányításának bezárkózása miatt a gyógyítók egymás tapasztalataira sem mindig támaszkodhattak.

Kapcsolódó

Vitrai József népegészségügyi szakértő szerint a majdnem 30 ezer ezer halottból legfeljebb 20-22 ezer írható a járvány számlájára. A nyilvántartott covidos elhunytak között sokaknak a halálát nem a koronavírus-fertőzés, hanem más alapbetegség is okozhatta. Ugyanakkor a rendhagyó körülmények – a lezárások, a kötelező maszk-, és a fertőtlenítőszerek használata – miatt közel tízezerrel kevesebben is haltak meg (nem a Covid miatt), mint arra a korábbi évek adatai alapján számítani lehetett.

A többlethalálozást akkor látjuk, ha megnézzük, hogy az elmúlt öt év átlagában hányan haltak meg, és ehhez képest mennyi volt a veszteség a járvány idején. Ez Magyarországon az adott időszakban mintegy húszezer lehet. Vitrai egyetért Ferenci Tamás biostatisztikussal, aki a minap közzétett elemzésében arra jutott: Európában a legrosszabb halálozási statisztikájú országok utolsó harmadában vagyunk, de nem igaz az, hogy világelsők lennénk.

Hogy valójában mi vezetett az óriási halálozáshoz, annak Magyarországon még nem kezdődött el a módszeres feltárása. Azt sem tudni, hogy az egészségügy irányítói, a járványügyi hatóságok foglalkoznak-e a kérdéssel, vizsgálják-e, hogy mi történt a betegekkel az ellátórendszerben. Csak az a biztos, hogy ilyesmiről sem a közönség előtt, sem szakmai fórumokon nem beszélnek.