Magyarország kormánya és a Koreai Köztársaság kormánya közötti, a nukleáris energia békés célú felhasználásáról szóló megállapodás létrehozására adott felhatalmazást a kormányfő, a nemzeti fejlesztési miniszter és a külügyminiszter előterjesztése alapján. Az ügy meglehetősen előrehaladott állapotban van, a határozat szerint a nemzeti fejlesztési miniszter asztalán már ott van a tárgyalási delegáció összeállításának feladata.

A nemzeti fejlesztési miniszter, illetve a tárgyaló delegáció általa kinevezett vezetője arra is felhatalmazást kapott, hogy aláírja a tárgyalások eredményeként elõálló szövegtervezetet. Ugyanakkor a megállapodás létrehozását követően, a végleges szöveg tervezetét "haladéktalanul" a kormány elé kell terjesztenie az érintett tárcavezetőknek, a nemzeti fejlesztési miniszternek, valamint a külügyminiszternek.

Érdeklődést mutattak

A megállapodási szándékról szóló határozat nem előzmény nélküli. Martonyi János külügyminiszter tavaly június elején távol-keleti útján, az Ázsia-Európa Találkozó (ASEM) margóján kétoldalú megbeszélést folytatott Kim Sung-hwan dél-koreai külügy- és kereskedelmi miniszterrel, amelyen a paksi bővítés témája is fölvetült. A tárgyaláson Dél-Korea külügyminisztere felajánlotta, hogy szívesen megosztják Magyarországgal az atomenergetika terén szerzett tapasztalataikat, s érdeklődést mutattak a paksi erőmű bővítése ügyében is.

A Külügy tájékoztatása szerint Kim Sung-hwan is egyetértett azzal, hogy Magyarország növelhetné a Dél-Koreába irányuló exportját, főként a mezőgazdasági és fogyasztási termékek terén. Bőven van tér a külkereskedelmi egyensúly javításának Magyarország javára, azonban a paksi bővítésről szóló, a koreaiak számára esetlegesen kedvező eredményt hozó döntés közvetlenül rontaná a magyar mérleget. Az üzlet nagyságára tekintettel azonban elképzelhető, hogy egy kedvező döntésért "cserében" a magyar cégek plusz exportlehetőségekhez juthatnak az ázsiai országban.

A paksi bővítés iránt korábban több ország kifejezte érdeklődését, így orosz, német, egyesült államokbéli, francia, japán és koreai cégek is jelezték érdekeltségüket. A bővítésről szóló tendert a terv szerint 2012 első felében írhatják ki, és 2013 elején hirdethetnek eredményt, az új blokkokat pedig várhatóan 2020 és 2025 között helyezik majd üzembe.