A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa arra kéri az Országgyűlést, hogy függessze fel a hétfőn egyéni képviselői indítványként beterjesztett új hegyközségi törvényjavaslat tárgyalását - derül ki a szervezet rendkívüli ülését követően kiadott nyilatkozatból. A szervezet szerint a tervezet változatlan formában való elfogadása azonnali és súlyos problémákat okozna a minőség és eredetvédelem, a származási bizonyítványok kiadása, a magyar borok forgalomba hozatala, az uniós borpiaci támogatások lehívása terén, illetve a hegyközségi rendszer szereplőinek elbizonytalanítása révén.

A HNT is szükségesnek látja a jelenlegi rendszer felülvizsgálatát, azonban azt javasolja, hogy a hatályos törvény módosítása révén keressenek közös megoldást a javaslatot benyújtó Tiffán Zsolttal, illetve a többi szakmai szervezet bevonásával. A tervezetben főként azt kifogásolja a HNT, hogy a hegybírók új rendszere ellentmondana az önkormányzatiságnak, illetve, hogy a nemzeti bor eredetvédelmi rendszerben nem választható szét a szőlészeti és borászati tevékenység, márpedig a tervezet a hegyközségi járulékfizetési kötelezettség fenntartása mellett nem biztosítana valódi szavazati jogot a borászatoknak.

A Tiffán féle javaslat a hegyközségek alapegységének a jól körülhatárolható, már hosszabb ideje stabilnak tekinthető borvidéket javasolja, a hatósági ügyekben eljáró hegybírót függetlenítené a hegyközség tagságától és megszüntetné választhatóságát, megszüntetné a szőlőterülettel nem rendelkezők és a felvásárlók hegyközségi tagsági viszonyát, szakítana az egy hegyközség egy hegybíró, illetve az egy hegyközségi tag, egy szavazat elvével is. A szavazati jogot ezért a hegyközségi tagok gazdasági tevékenységének nagyságához kötné a képviselő. A tag szavazatát így az általa művelt ültetvény nagysága alapján állapítanák meg azzal, hogy egy tag a szavazatok 10 százalékánál többet nem birtokolhat. A tag szavazati jogát csak személyesen gyakorolhatja - írta az MTI.

A javaslat a hegybírók kinevezését a nemzeti tanács titkárának feladatává teszi, aki így közvetlen szakmai felügyeletet tud ellátni a hegybírók felett. A nemzeti tanács titkára a helyi viszonyok alapján ki tudja jelölni a hegybírók illetékességi területét, így a jelenleg hatályos törvénynél jóval rugalmasabban szervezhető az államtól átvett közigazgatási feladatok ellátása. A hegybíró státuszának megváltozása azt is jelenti, hogy a hegyközség elnöke látja el a hegyközség érdekvédelemmel kapcsolatos feladatait. Ezzel a hegyközségekben folyó hatósági munka és az érdekvédelem feladata, továbbá a feladatot végző személy jól elválik egymástól - áll az indoklásban.

A törvényjavaslat lényeges elemének tekinti Tiffán Zsolt azt is, hogy a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvény módosítása a hegybírók feladatává tette a szőlőültetvények kivágási és telepítési engedélyeinek kiadását, valamint az ehhez kapcsolódó újratelepítési jogok vezetését. Az ezzel kapcsolatos változásokat az új hegyközségi törvényben is szükséges rendezni.