A lap ismerteti: a társasági adóval kapcsolatos EU-rendelkezések alkalmazása miatt 2004 és 2011 között 1156 milliárd forintos veszteséget szenvedhetett el a magyar büdzsé. A szakember magyarázatként elmondta: az uniós csatlakozás óta bizonyos, az országot elhagyó jövedelmekre - például az osztalékként felvett összegekre, a jogdíjakra és a kamatra - nem vethetünk ki adót. A magyar határon tehermentesen áthaladó pénzek után a célországban ugyan jórészt megfizetik a közterheket, de ebből a magyar költségvetés nem részesül.

A közös vámrendszer alkalmazásával a csatlakozást követő hét esztendő minden évében nagyjából százmilliárdos hiány keletkezett, a bérmunkával kapcsolatban pedig körülbelül évi 80 milliárd forinttól esett el az államkincstár. Az egyes tételeket összeadva bőven kétezermilliárd forint feletti summát kapunk - mondta Herich György.

Az adószakértő a közösségi adóharmonizációról kifejtette: akkor érheti el célját, ha hasonló adottságú résztvevők között alkalmazzák, ellenkező esetben tovább nőhetnek a különbségek. Előbb gondoskodni kellene a hatalmas különbségek eltüntetéséről, és csak aztán lehet egységessé tenni az adójogi előírásokat. Azt mégsem lehet, hogy összeengedjük a nehézsúlyú bokszolót a pehelysúlyúval, majd a brutális kiütés után adunk a vesztesnek vitamint, sebkenőcsöt - mondta.